Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen Jancsa-Pék Judit az uniós áfareform jelenlegi állását és az aktuális gyakorlati teendőket mutatta be, dr. Menczel-Kiss Gellért pedig a big data adózásra gyakorolt hatásait ismertette.
A szakértők évek óta dolgoznak az uniós áfa-rendszer reformján, mely 2020 januárjában fordulóponthoz érkezik. Ekkortól élnek ugyanis az első, a legsürgetőbb problémákat megoldó gyorsintézkedések, a „Quick Fixes-csomag” új szabályai, melyet hazánkban a nyári jogszabály-módosítás során vezettek be. A csomag négy intézkedést tartalmaz: a lehívásos (vevői) készlettel kapcsolatos új rendelkezéseket, az áfaazonosító szám kötelező ellenőrzését, a láncügyletek szabályainak pontosítását és a közösségen belüli termékértékesítések adómentessége bizonyítékainak egységesítését. „A láncértékesítések és a vevői készlet új szabályai a magyar vállalkozások számára egy már ismert rendszerre épülnek rá, így kevesebb nehézség várható velük kapcsolatban, azonban az áfamentesség bizonyítása és az adószám-ellenőrzésének követelménye komoly plusz feladatokat ró rájuk, és még nagyobb óvatosságra készteti őket.” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Az eddig adminisztratív hiányosságként kezelt adószám-hiány a jövőben a közösségi értékestések áfa mentességének tárgyi feltételévé válik. A változás ugyan semmiségnek tűnik, rengeteg buktatót rejt. Az adómentességet ugyanis mindig annak kell bizonyítania, aki élni szeretne vele. Eddig az adócsalással érintett ügyletben részt vevő eladók hivatkozhattak arra, hogy nem tudtak, nem tudhattak arról, hogy partnerük adót csal, a jövőben ezt sokkal kevésbé tehetik meg. Ráadásul az adómentesség kötelező feltétele lesz a másik tagországba kiszállított áru megérkezéséről szóló vevői nyilatkozat mellett, hogy további két – az eladótól, a vevőtől és egymástól is független – külső fél igazolja az értékesítést. Még a szállítás előtt végig kell tehát gondolni, hogy részt vesznek-e a folyamatban ilyen független felek, és ha nem, be kell vonni őket, illetve ki kell dolgozni a visszaigazolás mechanizmusát. Vagyis miközben előny, hogy megszűnik a bizonytalanság, hátrány, hogy e szabályokkal bonyolódik az ügyletek előkészítése.
A vevői készlet egyszerűsítésének új részletszabályai is problémákat keltenek életre: egyrészt be kell jelenteni a leendő vevőt, és azt is, ha személyében változás következik be, illetve a terméket maximum 12 hónapra lehet lehívásos készletre helyezni. Ha ez lehívás nélkül telik le, akkor a mentesítés csak akkor tartható fent, ha a terméket visszaszállítják az eredeti eladóhoz. Az összesítő jelentés hibái vagy hiányosságai itt is az egyszerűsítések elvesztésével járnak. Fel kell készülni továbbá az új rendszerrel kapcsolatos adóhatósági vizsgálatokra is, hiszen az adatokat a tagországok automatikusan meg fogják osztani egymással, az eltéréseket pedig ellenőrizni fogják.
Dr. Menczel-Kiss Gellért, a LeitnerLeitner tanácsadója figyelmeztetett az ellenőrzések növekvő hatékonyságára. Az adóhatóság a saját adatainak (pl. az online pénztárgépek, a valós idejű számla-adatszolgáltatás, az EKAER) és a társintézményektől és a nemzetközi adóhatóságoktól kapott digitális adatok elemzésével sokkal gyorsabban azonosítja a kockázatos adózókat, és célzottan ellenőrzi őket. Várható, hogy az adatvagyon teljes összekapcsolása és az adatbányász szoftverek új generációinak alkalmazása még mélyebb elemzést tesz majd lehetővé. Így nemcsak a kockázatelemzés és kiválasztás, hanem maga az ellenőrzés is hatékonyabbá és célirányossá válik: gyorsan jutnak majd megalapozott elmarasztaló eredményre. „A digitális adatoknak köszönhetően a hatóság sokszor jobban fogja ismerni a vállalkozást, mint az ügyvezető – emelte ki dr. Menczel-Kiss Gellért – ezért a belső ellenőrzéseknek megnő a jelentősége, valamint a vállalkozások által alkalmazott áfakezelés helyességét érdemes szakértővel is felülvizsgáltatni”.
