Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos politikus szerint az adóbevételek növelésének legjobb módja az adókulcsok csökkentése, mert a gazdaság növekedése és a nagyobb adózási kedv gerjesztette többletbevételek ellensúlyoznák a veszteségeket. Egy friss magyar tanulmány szerint azonban a munkát terhelő adók 10 százalékpontos csökkentése hazánkban 2,9 százalékpontos bevételcsökkenéssel járna.
A legnagyobb ellenzéki párt kormányra kerülése esetén úgy csökkentené az adókat, hogy nem ellentételezné azokat az állami kiadások csökkentésével, hanem a fehéredésből keletkező többletbevételekben bízna – derül ki a Fidesz közelmúltban adott nyilatkozataiból.
Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere a Magyar Rádió egyik reggeli műsorában fejtette ki a közelmúltban: a Fidesz elképzelhetőnek tartja, hogy támogassa az egykulcsos adójavaslatokat.
A politikus a gazdaság fehéredéséből származó többletbevételeket jelölte meg forrásként, véleménye szerint ugyanis az alacsonyabb kulcs megemelné az adófizetési kedvet. Hasonló módon érvelt korábban a FigyelőNetnek a Fidesz agrárpolitikusa, aki szerint az élelmiszerek áfacsökkentését ellensúlyozná a befolyt többletbevétel (a politikus szerint ugyanis a kisebb áfakulcs miatt többen adnának számlát, s ez kompenzálná a kieső bevételt).
A „kisebb adókulcs – nagyobb adóbevétel” elméleti alapja a Laffer-görbe, amelyet kiötlője, Arthur Laffer az anekdota szerint először egy szalvétéra vázolt föl. A görbe szerint nullaszázalékos adókulcshoz természetesen nulla forint adóbevétel tartozik. Százszázalékos kulcsnál ugyancsak nulla, hiszen nincs értelme termelni, illetve az adó bevallása csődhöz vezet. A két végpont között azonban található egy olyan pont (olyan adókulcs), amely az állami bevételek maximumát jelenti.
Az adócsökkentés akkor okozza a bevételek növekedését, ha az adókulcsok annyira magasak, hogy a Laffer-görbe már túl van a maximumán. A görbe inspirálta az amerikai Reagan elnök 1981-es nagy adócsökkentését. A várt bevételnövekedés helyett azonban csökkenés történt, a deficit növekedett az USA mégsem volt túl a görbe maximumán, mint utóbb kiderült.
A Laffer-görbe a valóságban nehezen tesztelhető (legalábbis sokba kerül). Könnyebb szemrevételezni az adóráták és az adóbevételek kapcsolatát nemzetközi összehasonlítás keretében.
A munkát terhelő adók magasabb szintje általában magasabb költségvetési bevételi arányokkal jár együtt. Ezt a nemzetközi összehasonlításban számszerűsíthető összefüggést nézve azonban azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon, több országhoz hasonlóan (Lengyelország, Görögország, Szlovákia) az átlagnál alacsonyabb bevételek realizálódnak.
Ugyanakkor az északi országokban (Svédország, Finnország, Dánia), ahol az adóráták közismerten magasak, a bevételek az átlagosnál magasabbak – olvasható Lackó Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet kutatójának egy friss tanulmányában.
A kutató azt is kimutatta, hogy az adóráták és a korrupció együttesen befolyásolják az adóbevételeket. Ha az adóráták és a korrupció együttes hatását megtestesítő változó növekszik, akkor ez egy bizonyos szintig növeli az adóbevételeket, de ezen túlhaladva hatása megfordul, s innen a növekedése már csökkenti a beszedett adók mennyiségét. Ez a jelenség a Laffer-görbére emlékeztet.
Részletesebb számítások szerint azonban a Laffer-hatás csak annyiban érvényesül, hogy az adók csökkentése korrupt környezetben tompább hatású, mint korrupciómentes körülmények között. Magyarország helyezése a korrupciós skálán olyan, hogy a munkát terhelő adók feltételezett 10 százalékpontos csökkentése hazánkban nemhogy növelné az adóbevételeket, hanem az nagyjából 2,9 százalékpontos bevételcsökkenéssel járna – tette hozzá a kutató.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
