Naperőmű beruházás? Lássa át világosan az adózás részleteit is!

A napenergia szektorban tevékenykedőket sokféle adónem és adókedvezmény érintheti, így minden esetben célszerű egy beruházás megkezdése és működtetése kapcsán egyedileg áttekinteni az adókötelezettségeket.

A naperőmű projektek tervezésekor és kivitelezésekor felmerülő főbb adózási kérdéseket dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary adómenedzsere, a Szolár konferencia előadója összegezte.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó jogi szabályozási háttér mellett elengedhetetlen az adózási szabályok pontos ismerete, valamint az azoknak való folyamatos megfelelés is egy szolár projekt kapcsán. Egyes adóelemek és adókedvezmények döntő hatással lehetnek egy projekt sikerére, a megalapozott döntéshez fontos ezeket a szempontokat is figyelembe venni.

Társasági adó – vannak jellemző adózást módosító tételek

A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény módosító tételekkel korrigált összege. A társasági adóalapot módosító tételek közül pedig van néhány, amely tipikusan érintheti a naperőmű-beruházókat.

Mivel a naperőmű projektek kivitelezéséhez jellemzően banki és/vagy csoporton belüli finanszírozás kapcsolódik, a kamatokkal összefüggésben felmerülhet a kamatlevonhatóság miatti társasági adóalapot növelő tétel alkalmazása. Amennyiben a nettó finanszírozási költség meghalad egy bizonyos összeghatárt, úgy a különbözet nem elismert kamatráfordításnak minősül, ezáltal adóalapot növelő elemként kell figyelembe venni az adókalkuláció készítése során.

Amennyiben egy külterületi ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből, művelés alól kivett területté minősítenek, úgy főszabály szerint 5 évig az ingatlan termőföldből átminősített ingatlannak minősül. Az ilyen ingatlan, vagy egy ilyen ingatlannal rendelkező társaság részesedésének átruházása esetén vizsgálni kell, hogy az ingatlan ill. a részesedés értékesítésen elért nyereség meghaladja-e a tulajdonban tartás időszakára számított szokásos eredményt. Amennyiben igen, úgy társasági adóalapot növelő tétel jelentkezik a nyereséget realizáló félnél.

A naperőmű projektek beruházási fázisa – az energiatermelés megkezdéséig – általában veszteséges időszak. Ekkor a projekttársaságoknak negatív társasági adóalapja keletkezhet, amely azonban a későbbi, nyereséges időszakokban elhatárolt veszteségként csökkentő tételként figyelembe vehető.

Mikor jelentkezhet az illetékkötelezettség a szolár-szektorban?

Főszabály szerint visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezik – többek között – ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése után a szerző fél oldalán. A szolár-szektorban tipikusan a telek, illetve földhasználati jog esetében merülhet fel az illetékkötelezettség. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy 2020-tól már nemcsak a szerző félnél, hanem akár az átruházó fél oldalán is felmerülhet illetékkötelezettség.

Helyi iparűzési adó

Tekintettel arra, hogy a napelem-erőművek iparűzési adó szempontból telephelynek minősülnek, a projekttársaságoknak iparűzési adókötelezettsége merülhet fel. Több telephely esetén pedig az adóalapot meg kell osztani az erre vonatkozó speciális szabályok szerint.

A megújuló energia szektorban jellemző a kivitelezésekbe alvállalkozók bevonása. Az adóalapcsökkentő tételek későbbi érvényesítése miatt fontos a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések elhatárolása ebben a fázisban. Míg az előbbi esetben általában az igénybe vett szolgáltatást változatlan formában adja át a társaság a saját megrendelőjének (tipikusan a szoláros projekttársaságnak),addig az utóbbi esetben a különféle alvállalkozóktól igénybe vett szolgáltatások beépülnek a fővállalkozó saját teljesítményébe.

A telek- és építményadó esetén az év eleji tulajdoni állapot a döntő

A telek-, és az építményadó esetében a naptári év első napján bejegyzett tulajdonos az adó alanya, e tekintetben mindig a földhivatali széljegy dátuma az irányadó. Adókötelezettség a Helyi adókról szóló törvény szerinti telek, építmény (épület) után merülhet fel. Minden esetben fontos az ingatlan pontos státuszát megvizsgálni, kiderülhet ugyanis, hogy az adott terület valójában nem is tartozik a helyi adó fizetési kötelezettség alá, mint pl. egy külterületen fekvő termőföld esetében.

Áfafizetés nem mindig keletkezik egy ügylet kapcsán

A naperőmű beruházások egyik legkritikusabb pontja az áfaszabályoknak való megfelelés a kivitelezési fázisban, s ezek közül is az áfa-cashflow szempontból rendkívül kedvező, és így az adóhatóság által rendszeresen vizsgált ún. belföldi fordított adózás alkalmazhatósága. Ez tipikusan két ügylettípus kapcsán jellemző a szolár szektorban. Egyrészt a kulcsrakész átadásnak minősülő ügyletek esetén; másrészt az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési-szerelési szolgáltatások esetén, feltéve, hogy építési hatósági engedély-köteles vagy bejelentéshez kötött tevékenységről van szó.

Amennyiben a belföldi fordított adózás alkalmazható, az eladó adómentes számlát állít ki. Az ügylet után a vevő (projekttársaság) a saját áfabevallásában vallja be a 27 százalékos fizetendő áfát, valamint egyúttal levonhatja ezen áfaösszeget, amennyiben az adólevonás általános feltételei teljesülnek. Így összességében a feleknek áfafinanszírozási kötelezettsége nem keletkezik az ügylet kapcsán.

Bizonyos esetekben az energiaellátók jövedelemadójával is számolni kell

A Robin Hood adó alanya a villamos energia törvény szerinti termelői engedélyes. Fontos azonban kiemelni, hogy a Kötelező Átvételi (KÁT) rendszerben értékesítő, illetve prémium támogatásban részesülő termelők közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó erőmű termelői engedélyese minősül adóalanynak! Amennyiben tehát a projekttársaság olyan erőművet üzemeltet, amelynek a kapacitása nem haladja meg az 50 MW-ot és részben vagy egészben támogatásban részesül, mentesülhet az energiaellátók jövedelemadója alól.

Környezetvédelmi termékdíj és jövedéki adó

A szolár-beruházások során is felmerül a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség. Jellemzően az elektromos, elektronikai berendezések és csomagolóanyagaik kapcsán keletkezik a díjkötelezettség, a termék első belföldi értékesítése, saját célú felhasználása kapcsán. A villamos energia egyben jövedéki terméknek is minősül, így vizsgálni kell a jövedéki adó (korábbi energiaadó) kötelezettséget pl. abban az esetben is, ha az energiakereskedő saját célra felhasználja az általa termelt villamos energiát.

A bejegyzés szerzője dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary Adóüzletágának menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Ismerje meg a kiva minden részletét (3.)
2021. június 23.

Sorozatunkban a lehető legrészletesebben mutatjuk be a kisvállalati adót. A harmadik részben a kisvállalati adó és a helyi adók kapcsolatáról szólunk.

Évek óta blokkolják a multik adatszolgáltatását az unióban
2021. június 22.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő, de többek között Magyarország és Németország is blokkolja a javaslatot.

4,6 milliárdnyi áfacsalás állt a mobilbiznisz hátterében
2021. június 22.

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, akik úgy tudtak versenyképes árat ajánlani a piacon, hogy a fiktív számlákra épülő hálózatuk révén 4,6 milliárdnyi áfát nyeltek el.

Tárgyi eszközök az áfában (IX. rész)
2021. június 22.

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést; most arról írunk, miként kell kezelni a tárgyi eszközöket egyéb, különös adózási módoknál.