Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tisztességesen adózó webkereskedők részéről jogos igényként, az adóhatóság részéről – a negatív tapasztalatok miatt – szükséges feladatként merül fel az e-kereskedelem fokozott ellenőrzése. Az internet világában sok vállalkozás úgy véli, kibújhat a közteherviselés alól, ha adóköteles tevékenységét a világhálón keresztül bonyolítja. Ezzel pedig nemcsak a büdzsének, de a jogkövető kereskedőknek is kárt okoznak.
Az e-kereskedelem az adóellenőrzések alkalmával tapasztalt visszaélések nagy száma miatt áll az adórevizorok figyelmének középpontjában. Ugyanakkor a piac tisztességesen adózó szereplőiben is megfogalmazódott egy jogos igény arra, hogy a hatóság szűrje ki a nyugta, számla nélkül árusító, alkalmazottaikat feketén foglalkoztató vállalkozásokat. Ez utóbbiak ugyanis bevételeiket eltitkolva kivonják magukat a közterhek alól, és az így szerzett jogtalan adóelőnnyel versenyhátrányba sodorják a jogkövető kereskedőket – olvasható az adóhatóság közleményében.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal budapesti és Pest megyei adórevizorai ezen a területen közel kétszer annyi visszaélést tapasztalnak, mint a régióban vizsgált egyéb értékesítési formák esetén, ahol a megállapítási arány általában 30-33 százalék között mozog.
A bizonylat-kiállítás elmaradását sokszor azzal magyarázzák a kereskedők, hogy csak viszonteladók, a nyugtaadás nem az ő dolguk. Így tett egy speciális vizet forgalmazó vállalkozás is, amelytől az adórevizorok interneten rendelték meg az árut, és számlaigényüket előre jelezték. A termék személyes átvételekor azonban semmilyen bizonylatot nem kaptak a kifizetett ellenértékről. Egy másik esetben szintén a világhálón rendelt, műkörömépítésre vonatkozó kedvezményes kupont vásároltak az ellenőrök, nyugtára, számlára azonban annak beváltásakor is hiába vártak. A manikűrös hosszas keresgélés után végül egy közhasznú alapítvány bélyegzőjét és nyugtatömbjét vette elő, mondván, ő az alapítvány alkalmazottja és annak nevében végzi a szolgáltatást. Az ellenőrzés során a bevétel eltitkolásán túl az is kiderült, hogy a hölgy valójában nem volt bejelentve.
Fontos kiemelni, hogy annak a vállalkozásnak is, amely gazdasági tevékenységét az interneten keresztül bonyolítja, értékesítéseit az Áfa törvénynek megfelelő bizonylattal kell igazolnia. A legtöbb ügylet esetében megfelelő forma lehet az Áfa törvény 169. § szerinti számla. A számlakiállításnak általában egyébként sincs akadálya, mivel a megrendelés következtében a szükséges adatok (vevő neve, címe) általában hiánytalanul az eladó rendelkezésére állnak. Az értékesítő a számlakibocsátás alól akkor mentesülhet, ha a vevő nem minősül sem az áfa alanyának, sem nem adóalany jogi személynek, az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és annak megfizetése legkésőbb a teljesítésig maradéktalanul megtörténik. Ilyen esetben viszont – ha a vevő számlát nem kér – nyugta adása kötelező (kivéve sajtótermék értékesítését vagy kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés útján történő értékesítést).
Az a tény tehát, hogy egy vállalkozás az interneten keresztül végzi tevékenységét, nem mentesíti az adójogszabályok betartása alól.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
