NAV-figyelő, 14. hét: tanácsok a veszélyeztetett ágazatok adó- és járulékkedvezményei érvényesítéséhez Koronavírus

Kertész Gábor
Szerző: Kertész Gábor
Dátum: 2020. április 6.
Címkék: , , ,
Rovat:
A NAV válaszol a járványhelyzet adóintézkedéseivel kapcsolatos kérdésekre. Osztalékbevétellel rendelkezők mindenképpen ellenőrizzék a NAV szja bevallás tervezetét. Megjelent a 2008 jelű bevallás nyomtatványképe és a Kitöltési útmutató tervezete.

1. Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok

Március 27-étől újabb ágazatokkal bővült a veszélyeztetett ágazatok köre.

Az adózási könnyítések az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra is kiterjednek:

  • utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
  • belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
  • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04).

E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

Az adózási könnyítésekről részletes ismertető a korábban megjelent tájékoztatóban olvasható.

2. Naponta frissülő „Gyakori kérdések és válaszok” a járványhelyzet adóintézkedéseiről

Kérdés: A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységbe történő besorolásnál a törzsadatban feltüntetett főtevékenységtől teljesen függetlenül kell a tényleges főtevékenységet érteni?

Igen, a 61/2020. Korm. rendeletben (a továbbaikban: Rendelet) meghatározott definíciónak megfelelő főtevékenység nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, amely a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a Rendeletben meghatározott definíciónak megfelelő főtevékenység a releváns.

Kérdés: Hogyan kell igazolni a NAV számára, hogy az adott tevékenységből származott a Rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a vállalkozásnak a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 százaléka?

A NAV a későbbi ellenőrzések során kérhet nyilvántartást, nyilatkozatot vagy egyéb igazolást a feltételként meghatározott bevétel arány igazolásához. Az Art. 77. § (1) bekezdésében foglalt jól ismert szabály szerint az adózó köteles úgy vezetni a nyilvántartásait, hogy az a kedvezmény megállapítására, ellenőrzésre alkalmas legyen.

Kérdés: Ezt a kedvezmények igénybe vételekor nem, csak egy esetleges ellenőrzéskor kell bizonyítani?

Célszerű adózónak már a kedvezmény igénybevételekor rendelkeznie annak érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt majd egy esetleges ellenőrzéskor kell a NAV rendelkezésére bocsátania.

Kérdés: A járványügyi helyzetre tekintettel mentesülhetnek-e vagy kaphatnak-e részletfizetési kedvezményt az egészségügyi szolgáltatási járulékra, illetve a személyi jövedelemadóra a magánszemélyek?

Az ilyen kötelezettségeket az adózó kérelmére a NAV akkor mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése a magánszemély és a közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A döntéshez a NAV vizsgálja az adózó és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni körülményeit.

500 ezer forint alatti adótartozásra évi egy alkalommal, legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetést is kérhet az adózó, aminek elbírálásakor a NAV a jövedelmi, vagyoni körülményeket nem vizsgálja.

Továbbá az szja-bevallásban is jelölheti az adózó, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját részletekben fizeti meg. Ebben az esetben legfeljebb 6 havi részlet engedélyezhető, amiből az elsőt a bevallás benyújtásának határidejéig, május 20-áig kell kiegyenlíteni.

Kérdés: A Rendelet alapján csupán a 4%, legfeljebb 7 710 Ft összegű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, vagyis csak ezt az összeget kell a foglalkoztatónak levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik? 

Igen, a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása. A munkáltatók támogatása a Rendelet szerint a szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.

Kérdés: A Rendelet alapján az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho megfizetése alól is mentesül a kifizető?

A Rendelet rendelkezései nem terjednek ki az ekho adózási módra. Ugyanakkor, ha a nem költségvetési szerv kifizető a Rendelet szerinti kedvezményezett ágazatba tartozik, és munkaviszonyban foglalkoztatja a munkavállalóját, úgy a bérnek kell legyen – a minimálbérig – általános szabályok szerint adózó része, melyre a kedvezményt alkalmazni lehet.

Kérdés: A veszélyhelyzetre tekintettel biztosított járulékkedvezmény „érvényesítését” a családi járulékkedvezmény érvényesítése előtt vagy után kell érvényesíteni? 

A Rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.

A NAV-figyelőben a fentieken túl arról is olvashat, hogy megjelent a kitöltési útmutató tervezete a 2008 jelű bevalláshoz, és miként kell kezelni az árfolyamnyereséget és az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót a 19SZJA bevallásban.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


NAV-figyelő 11. hét: milyen esetekben lehet segítségünkre az ONYA?
2020. március 16.

NAV-figyelő 11. hét: milyen esetekben lehet segítségünkre az ONYA?

Új adózási kérdésekre válaszolt a NAV. Továbbra is kötelező a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése. Milyen esetekben lehet segítségünkre az ONYA? Frissítették az információs füzeteket, és közölték az áprilisban elszámolható üzemanyagárakat.