NAV-figyelő, 19. hét: mivel jár az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése?

Érdemes megfontolni a NAV Online Számlázó programjának használatát. A NAV ismerteti az előnyeit.

1 Az online keresetkimutatás segíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést

A NAV online elektronikus keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést.

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, vagy akár a következő linken. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.

A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható, akik a következők:

  • CIB Bank Zrt.
  • COFIDIS Magyarországi Fióktelep
  • K&H Bank Zrt.
  • Korona Közraktár Zrt.
  • MKB-Euroleasing Autólízing SzolgáltatóZrt.
  • OBERBANK AG Magyarországi Fióktelep
  • OTP Bank Nyrt.
  • Ober Pénzügyi Lízing Zrt.
  • Raiffeisen Bank Zrt.
  • Unicredit Bank Hungary Zrt.
  • Vár-Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
  1. NAV Online Számlázó program előnyei

Az elektronikus számlázó programok használatának ösztönzése, valamint a számlaadatokról teljesítendő online adatszolgáltatás megkönnyítésére a NAV ingyenesen használható számlázó programot biztosít a belföldi adóalanyok számára.

Az Online Számlázó program külön telepítés nélkül, az Online Számla rendszerbe történő regisztrációt követően érhető el. Az Online Számlázó program valamennyi funkciója díjmentesen használható.

Az Online Számlázó program alkalmas

  • papír alapú vagy elektronikus számla kiállítására is, ideértve a számlát módosító, érvénytelenítő bizonylat kiállítását is (olyan számlához kapcsolódóan is, amit nem az Online Számlázó programmal állítottak ki),
  • forinttól eltérő pénznemben megállapított ellenérték számlázására,
  • alkalmazásával magyar, illetve kétnyelvű, magyar-angol és magyar-német nyelvű számla is kiállítható,
  • automatikusan teljesíti az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget (értékhatár nélkül),
  • rendelkezik adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval.

A kiállított számla vevő részére történő továbbítása az adóalany feladata, az Online Számlázó Program ezt nem teszi meg.

Fontos kiemelni, hogy ha az adóalany a számlát elektronikus úton (például e-mailben) küldi meg a címzettnek, akkor a számla kiállításakor a számla megjelenési formájaként (előzetesen) az elektronikus számlát kell beállítania. Ekkor az elektronikus számlát az Online Számlázó program fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

A számlakibocsátó adóalany részére az elektronikus számlák hosszú távú megőrzését (archiválását) a NAV térítésmentesen biztosítja (így azoknak az elektronikus számlák megőrzésével kapcsolatban nincs más teendőjük).

Az ismertető további témái:

  • Az Online Számlázó program kényelmi funkciói
  • Regisztráció az Online Számla rendszerbe
  • Felhasználók és jogosultságok
  • Az Online Számlázó program alkalmazásának megkezdése
  • Egyéb beállítások
  • A számlák adatainak adóhatósági megismerése
  • Az Online Számlázó program alkalmazásának bejelentése
  • Az Online Számlázó program korlátai, fejlesztése
  • Az Online Számlázó program tesztelési lehetősége
  1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is ugyanilyen módon kell bejelenteni.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel, ezért a biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell.

A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.

A 2020. március 31-én és azt követően a veszélyhelyzet ideje alatt bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az 1 hónapos minimális időtartamot nem kell alkalmazni. Így a szünetelés minimális időtartama 1 napra csökken.

Példán keresztül bemutatva:

Az egyéni vállalkozó április 20. napján bejelenti a szünetelést. A nyilvántartás szerint tevékenysége április 21. naptól szünetel. Április 21. napján bejelenti a szünetelés utáni folytatást. A nyilvántartás szerint április 22. napjától ismét működő státuszú vállalkozó.

A NAV-figyelőben a fentieken túl olvashat még a koronavírus elleni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kiviteli szabályairól, a munkahelyi gyermekfelügyelők adózási könnyítéseiről, az szja 1+1 százalékának felajánlásáról, és az elszámolásokban felhasználható NAV-üzemanyagárakról.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek: