NAV-figyelő 21. hét: mely adatbázis-kutatási lépések szükségesek a transzferárazás során?


Az összes helyi és nemzetközi szabályozásnak és irányelvnek megfelelő transzferáradatbázis-kutatásról közölt összefoglalót a NAV. Fókuszban az őstermelők adózásával kapcsolatos kérdések.

1.Standard adatbázis-kutatási lépések a transzferárazásban

Hogyan történjen a vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok használata, hogy azt a Pénzügyminisztérium és a NAV is elfogadja?

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet írja elő, hogy a transzferár-nyilvántartás helyi dokumentumának tartalmaznia kell az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését. Ezen összehasonlító elemzés része lehet – a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alapján – az adatbázis-kutatás.

A vállalati szintű adatokat tartalmazó üzleti adatbázisokban az alábbi szűrések alkalmazása elvárt és indokolt:

  1. földrajzi régió
  2. tevékenység
  3. függetlenség
  4. pénzügyi kritériumok
  5. aktív (működő) vállalatok

A hazai és a nemzetközi gyakorlat is általában minimum három egymást követő, a vizsgált adóévhez a lehető legközelebb álló üzleti év pénzügyi adatait veszi figyelembe. Törekedni kell a tartósan veszteséges vállalatok kizárására és az adatok elérhetőségére. Fontos, hogy az adatbázis-kutatáskor mindig az adatbázis legfrissebb elérhető verzióját kell használni.

További lépések is indokoltak lehetnek a gazdasági válság miatt

A COVID-19 pandémia hatásainak vizsgálatával kapcsolatosan javasolt az OECD által közzétett a „COVID-19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatás” áttekintése. Hasznos tudnivalókat tartalmaz továbbá a NAV transzferárazással kapcsolatos iránymutatása.

A fentiekben felsorolt kvantitatív adatbázis-kutatási lépések során előállt találati halmaz azonban önmagában nem alkalmazható a szokásos piaci jövedelmezőségi szint meghatározásához. Ezt követnie kell egy kvalitatív, más néven minőségi kutatásnak. A minőségi kutatásra, elemzésre vonatkozó kritériumokat itt találja.

Az őstermelők adózásával kapcsolatos gyakorlati kérdések

A tavalyi év végén elfogadott, a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó új agrárszabályozás bevezetésével párhuzamosan jelentősen módosultak a mezőgazdasági őstermelői tevékenység adózási szabályai is.

A cikk szerzője többek között ismerteti az őstermelők lehetséges adózási módjait, bemutatja az őstermelői bevétel, jövedelem szabályait és részletezi az őstermelők adókötelezettségeit. Megtudhatjuk továbbá, hogy milyen szabályok vonatkoznak a támogatásokra, és milyen összeghatárig adómentes az őstermelői bevétel és a jövedelem.

A cikk szerzője is elismeri, hogy a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszemélyekre vonatkozó új ágazati szabályozás és az azokkal összefüggő szabályok a személyi jövedelemadóban jelentős változásokat eredményeztek, a régi szabályozási rendszerből való átmenet jelentős kihívások elé állította mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket.

A NAV-figyelőben a fentieken túl olvashat a bérhizlalás, bérnevelés és azu őstermelői tevékenységek árbevételéről, valamint friss adótraffipax-információkról is.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. május 10.

NAV-figyelő, 18. hét: májusától kiemelten ellenőrzik a kivásokat

Különösen a kedvezményeket, az elhatárolt veszteséget, illetve az új beruházásokat vizsgálja a NAV. Részletezték a katás vállalkozók tájékoztatási kötelezettségét a gyakorlatban. Ezen túl szükségessé válhat a pénzmosás elleni törvény szerinti típusszabályzatok felülvizsgálata.