NAV-Figyelő 4. hét: Fókuszban a külföldről származó jövedelem adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pandémia kapcsán sok munkakörben bizonyossá vált, hogy működik a home office, lehet hatékonyan távolról dolgozni, így a külföldről származó jövedelem adózása fontos lehet.

Magánszemélyek külföldről származó jövedelme

Számos, korábban fizikailag is külföldön dolgozó munkavállaló költözött vissza Magyarországra, akik továbbra is külföldi foglalkoztató felé végeznek munkát, csak immár fizikailag Magyarországról. Ez esetben kijelenthetjük, hogy nekik külföldről származik jövedelmük.

SZJA kötelezettség megállapítása

Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor:

  1. Meg kell határoznia a magánszemély adóügyi illetőségét.
  2. Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja: ahol fizikailag munkát végez, vagy ahol a munkáltató található.
  3. A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét.

a, Adóügyi illetőség

A magánszemély tényleges illetőségét

  • az illetőségre vonatkozó magyar szabályok,
  • az érintett külföldi államban az illetőségre vonatkozó előírások,
  • a két állam közti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény szabályai

együttesen határozzák meg.

Mivel az Egyezmények előírásai eltérőek, ezért az adókötelezettség elbírálásakor a konkrét Egyezmény szabályait is vizsgálni kell.

b, A jövedelem típusa és azt melyik állam adóztathatja

A fenti példánkban nem önálló munkából származó jövedelemről van szó, amely munkaviszonyból származik.

A nem önálló munkából származó jövedelme főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát fizikailag végzik. Azaz a magánszemélyek által Magyarországon végzett munka ellenértéke Magyarországon adóköteles.

A fenti főszabály alóli kivételt csak a rövid távú kiküldetés jelent.

c, Magyarországon adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelem után 15 % SZJA-t kell fizetni.

És természetesen, ha annak feltételei fennállnak, a dolgozó adóalap-kedvezményt is igénybe vehet.

Társadalombiztosítási jogállás megítélése

Ha az adott dolgozó az EU valamely más tagállamában székhellyel rendelkező társaság alkalmazásában áll, akkor rá biztosan csak az egyik tagállam TB jogszabályait kell alkalmazni, főszabály szerint ez szintén a munkavégzés helyének jogszabálya lesz.

Tegyük fel, hogy a példa szerinti magyar állampolgár munkavállalóként csakis Magyarországon dolgozik, más tagállamban munkavállalóként, önálló vállalkozóként nem tevékenykedik, akkor kizárólag Magyarországon lesz biztosított és társadalombiztosítási kötelezettségeit is a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

Itt is kivételt jelent a kiküldetés.

A fenti képet tovább színesíti, ha a magánszemély a tevékenységét több tagállamban végzi.

A NAV-figyelőben emellett olvashatnak a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezményéről, a kifizetői és pénztári igazolásokról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, a az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmekről, valamint az új jegybanki alapkamatról és az adótraffipaxról is értesülhetnek.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.