Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Deloitte 2007-ben is közzétette immár hagyományos felmérését a társasági adóról. A több mint kétszáz országra kiterjedő felmérésből kiderült, nem a társasági adó mértéke a legfontosabb, amikor a befektetők országot választanak.
Kína és India a magasabb adókulcs ellenére is vonzó, míg hazánk az alacsony ellenére sem az. Az adórekorder Kuvait, ahol most 55 százalék ennek az adónak a mértéke – igaz, tavaly 0 százalékos volt.
Bár a közvélemény szemében sokszor csak az adókulcs mértéke bír kitüntetett jelentőséggel, ám fontos figyelembe venni azt, hogy a társasági adókulcsok alakulása önmagában nem ad átfogó képet egy adott ország adópolitikájáról. Ennek oka az, hogy országonként eltérő az adóalap kiszámításának módszere, ami az összehasonlításokat nagymértékben megnehezíti.
A magyar 16 százalék továbbra is az alacsony társasági adókulcsok körébe tartozik, az EU-n belül csak Bulgária, Ciprus, Írország és Lettország „előzi meg” Magyarországot. Az alacsony társasági adókulcs önmagában nem feltétlenül hat ösztönzőleg a befektetésekre. Fontos azt is megnézni, hogy az adó alapja milyen módon kerül kiszámításra.
Említésre méltó, hogy önmagában a társasági adó mértéke nem határoz meg befektetetési döntéseket. Például Kínába vagy Indiába a magas társasági adókulcs ellenére is rendkívül nagy a működőtőke beáramlás.
A kronologikus összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az országok jellemzően szinten tartják, vagy csökkentik társasági adókulcsaikat. A 207 országból mindösszesen hat (Grönland, Kuvait, Luxemburg, Holland Antillák, Fülöp-szigetek, Sri Lanka) olyat találunk, amely 2004 és 2007 között emelte, még ha kis mértékben is, társasági adókulcsát. A legdrasztikusabb változás Kuvaitban történt, ahol a 2004-es 0 százalék 2007-re 0-55 százalékra módosult.
Forrás: Világgazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
