Nem elég közérdekű a szakképzési hozzájárulás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államnak joga van a kettős adóztatáshoz, de azt jól kell csinálni – így foglalható össze az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet a CIBA Chemicals Kft. indított az adóhatóság ellen.

A magyarországi székhelyű CIBA Chemicals Kft. – amelynek anyavállalatát 2008-ban felvásárolta a BASF – a Csehországban lévő fióktelepén dolgozó alkalmazottak után minden adót és járulékot a cseh szabályok szerint fizetett meg, így a szakképzési hozzájárulásnak megfelelő foglalkoztatáspolitikai járulékot is. Egy a cégnél tartott adóhatósági ellenőrzés során kiderült, hogy a csehországi fióktelepen dolgozók után a társaság nem fizetett szakképzési hozzájárulást – ezt a teljes bértömeg után kell megfizetni. A CIBA szerint ilyen adó nem is terheli a céget, mivel ez hátráltatná a magyarországi cégek uniós terjeszkedését. A Pest Megyei Bíróság így azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy sérti-e a letelepedés szabadságát, ha a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni a csehországi alkalmazottak után.

A válasz igen, de alapvetően nem az a problémája a bíróságnak, hogy a külföldi telephelyen dolgozók után a magyarországi hozzájárulást is meg kell fizetni. A kettős adóztatás elkerülése ugyanis alapvetően nem követelmény, csak az uniós jogot kell tiszteletben tartani. Az tehát még nem sérti a letelepedés szabadságát, hogy pluszadókat is fizetni kell.

Az a szabály azonban már igen, ami a szakképzési hozzájárulás kiváltására vonatkozik. A hozzájárulást nem kell ugyanis megfizetni abban az esetben, ha a vállalkozás saját maga szervezi meg az alkalmazottak képzését, vagyis a hozzájárulás összegét maga költi el szakképzésre. A probléma az, hogy ezt a CIBA csak roppant körülményesen tudta volna megoldani.

A képzés szabályairól ugyanis a magyarországi törvények rendelkeznek, így azok csak Magyarországon érvényesek. A csehországi alkalmazottaknak tehát Magyarországon kellene képzést biztosítani és szervezni ahhoz, hogy a hozzájárulás kiváltható legyen. Márpedig ez a gyakorlatban kizárja annak lehetőségét, hogy egy cég maga oldja meg a szakképzést.

Ez a korlátozás ugyanakkor önmagában még mindig nem jelenti azt, hogy sérülne a letelepedés szabadsága, egy állam ugyanis meghatározott közérdekre hivatkozva korlátozhatja a társaságok jogosítványait. Ilyen lehet a korrupció, a terrorizmus vagy a feketegazdaság elleni harc. Az azonban fontos, hogy az intézkedés alkalmas legyen a cél elérésére, vagyis ne legyen az eredmény tükrében túlzó.

A magyar állam semmilyen igazolásra nem hivatkozott, ami ezt a követelményt alátámasztotta volna. A szakképzési hozzájárulás célja az, hogy a magyarországi munkaerőpiacon jelen lévők képzettségi szintjét javítsa. Tény, hogy ha egy társaság a hozzájárulást külföldi telephelye után nem fizeti meg, akkor a szakképzésre szánt összeg csökkenni fog a költségvetésben. Ez azonban – szól a bíróság ítélete – mindösszesen finanszírozási kérdést vet fel, vagyis nem minősülhet közérdeknek.

Forrás: Napi Gazdaság

---