Nem elegendő a nyugtát kiállítani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pest Megyei Bíróság álláspontja szerint nem elegendő a nyugtát kiállítani. Biztosítani kell azt is, hogy a nyugta a kiállító birtokából kikerüljön úgy, hogy akit megillet, hozzá is juthasson ahhoz. A nyugtát ugyanakkor nem kötelező a vevő kezébe adni. Az Adóellenőrzés szaklap 2007/5. számában több hasonló jogeset is olvasható a bizonylat kiállítási kötelezettséggel kapcsolatban.

Az adóhatóság revizorai ellenőrzést végeztek egy üzletben. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a vásárolt áru vételárát a pénztárgépbe beütötték, a gépi nyugtát ellenben nem adták át a próbavásárlást végző adóellenőröknek. Az APEH ezért a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabott ki az adózóval szemben. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság a megtámadott határozatot helyben hagyta. Döntésének indokaként kifejtette, hogy a pénztárgép ugyan kibocsátotta a nyugtát, de az nem az adózó példánya, így az adózó akkor teljesítette volna a kötelezettségét, ha a nyugtát át is adja a vevőnek. Az általános gyakorlat, szokás leírása mellett utalt arra is, hogy a nyugtaadási kötelezettség nem jelent feltétlen kézbeadást.

A jogerős határozat ellen az üzletet üzemeltető kft. keresetet terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy az adóhatóság jogértelmezése túlzottan merev és kiterjesztő értelmezés. Álláspontja szerint a nyugtakibocsátás megtörtént – az üzlet forgalma ellenőrizhető -, így a mulasztási bírság kiszabása nem bírt jogalappal.

A bíróság álláspontja szerint a számviteli bizonylatokat nem elegendő kiállítani. A nyugtakiállítást követően (történjen az kézzel, vagy pénztárgéppel) azt nem kötelező kézbe adni, de biztosítani kell, hogy a kiállító birtokából az áru (szolgáltatás) ellenértékének a kiegyenlítésével egyidejűleg kikerüljön úgy, hogy akit megillet, az hozzájuthasson. Ennek alapján a bíróság osztotta azt az álláspontot, hogy az adózó nem tett maradéktalanul eleget a nyugta adásával kapcsolatos kötelezettségének. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság is osztotta.

Mulasztási bírsággal jár az is, ha számla van, de nincs nyugta


Egy másik ügyben a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság megállapította, hogy jogszerű a mulasztási bírság kiszabása akkor, ha az üzlet számlát kiállít ugyan, de a nyugtaadási kötelezettségének nem tesz eleget, azaz a vásárlás ellenértékét a pénztárgépben nem rögzíti, és a vásárlásról nem állít ki nyugtát. A számla, egyszerűsített számla és a nyugta egymással ugyanis nem helyettesíthetők. Igaz, hogy az Áfa-törvény szerint csak a vevő kérésére kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani, de az eladó ilyenkor sem mentesül a nyugta-kibocsátási kötelezettség teljesítése alól.

Intim tetoválást kért a revizor


Egy magát „elektrokozmetikus” vállalkozónak hirdető adózónál szintén ellenőrzést tartottak a revizorok. Az akcióhoz ellenőri kreativitás és bátorság is kellett. A próbaszolgáltatás tárgya – mellre tetováltatott pillangó – rendhagyónak mondható. Az információgyűjtés során még az is kétségessé vált, hogy a tetoválást végző rendelkezik-e megfelelő szakképesítéssel. Maga a szolgáltatásnyújtás két és fél órán át tartott. Az ellenőrök megállapították a bizonylat-kiállítási kötelezettség elmulasztását és kiszabták a mulasztási bírságot.

További, a fentiekhez hasonlóan érdekes jogesetek olvashatók az Adóellenőrzés szaklap 2007/5. számában


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.