Nem hatja meg a NAV-ot az EU-döntés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bíróság múlt csütörtöki, az áfa-levonással kapcsolatos döntésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint egyedi ügyekről van szó, így abból nem vonható le általános következtetés sem az adóhatóság gyakorlatára, sem pedig arra vonatkozóan, hogy az adózók adott esetben megalapozottan élhetnének utólagos jogorvoslattal.
Az Európai Bíróság szerint az áfalevonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt. Az Európai Unió bírói testülete egyesített magyar ügyekben hozta ezt az ítéletet múlt csütörtökön Luxembourgban.
A NAV honlapján megjelent közlemény hangsúlyozza: az Európai Bíróság döntése nem jelenti azt, hogy például fiktív számlára a jövőben adólevonási jogot lehetne alapítani. Mindez ellentétben áll a vonatkozó uniós szabályokkal, valamint az Európai Bíróság következetes joggyakorlatával is.
Az Európai Unió Bírósága június 21-én előzetes döntést hozott, az uniós jogot értelmezte, melynek során a konkrét ügyekkel összefüggő teoretikus jogalkalmazási kérdésekre adott elvi válaszokat, amelyeket majd a magyar bíróságok vonatkoztatnak a tárgyi ügyekre. Tehát nem döntötte el a konkrét ügyeket, nem helyezett hatályon kívül adóhatósági határozatokat, és nem foglalt állást a magyar adóhatóság gyakorlatára nézve sem – közölte a NAV. A közlemény szerint az Európai Bíróságnak nem az volt a feladata, hogy a magyar adóhatóság gyakorlatát górcső alá vegye (erre nézve teljes körű információval a konkrét esetekben nem is rendelkezhetett), hanem az, hogy a konkrét egyedi esetekre nézve értelmezze az uniós jogot.
„Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az Európai Bíróság ominózus ítéletét a magyar adóhatóságnak a teljes adószakmával együtt ne kellene higgadt és tárgyilagos módon szakmailag elemeznie és amennyiben indokolt, úgy a szükséges konzekvenciákat adott esetben levonnia” – fogalmaz a NAV.
Az Európai Bíróság ítélete a közlemény szerint az adóhatóság gyakorlatát legfeljebb annyiban érintheti, hogy bár a NAV-nak továbbra sem kötelezettsége az adóalany szándékainak kiderítése, ám – az Európai Bíróság egyik korábbi ügyében hozott ítéletével is összhangban -, ha azt állapítja meg, hogy az adólevonási jogot visszaélésszerűen gyakorolták, jogszerűen tagadhatja meg az adólevonást.
Hasonlóképpen, azt az adóalanyt, aki tudta, vagy akinek tudnia kellett volna, hogy beszerzésével adókijátszásban vesz részt, szükségképpen ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a termék továbbértékesítéséből nyeresége származik-e, vagy sem – írja a NAV.
A NAV kiemeli azt is: az Európai Bíróság múlt heti ítéletében elvi éllel rögzítette, hogy „nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság megköveteli az adózótól, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz.” Ennek az elvárásnak az adóhatóság gyakorlata eddig is megfelelt, és a NAV a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaságnak – az Európai Unió által hozzávetőleg ötmilliárd euró értékűre becsült – kárt okozó áfa-visszaéléseket következetesen, a jogszabályoknak megfelelő módon, ugyanakkor a törvény teljes szigorával, akár büntetőjogi eszközökkel is visszaszorítsa – közölte a NAV.
Az Európai Bíróság múlt heti ítéletében két konkrét magyar ügyben egyebek mellett azt mondta ki, hogy a vonatkozó uniós jogszabály (áfa-irányelv) szerint az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A tagállamok akkor tagadhatják meg az adólevonási jog által biztosított előnyt, „ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak”.
