Nem kötöttem biztosítást, kártalanítsanak az adófizetők!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Észak-kelet Magyarországon a gazdák és érdekképviseletük a tavaszi jelentős fagyok után a kormánytól vár segítséget. A kormány szerint lettek volna lehetőségek a kár enyhítésére. A gazdák szerint rossz a rendszer és teljes kártenyhítést követelnek. Az adófizetőktől.

Jelentős fagyok következtében az alma és a szőlő idén nagyon komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni. A kormány a tavaly – uniós előírásra – felállított Kárenyhítési Alapjába nagyon kevés gazda fizette be az önrészt (3000 forint hektáronként), amely a kormány (a költségvetés) által kiegészülő 500 millió forintja egészít ki. A fagyok bekövetkezte után a kormány ötmilliárdra emelte a költségvetési arányt, gazdák azonban nem nagyon jeletkeztek. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter korábban 6-8 százalékra tette az alapba belépett gazdák arányát.

˝A minimális öngondoskodást el el lehet várni a gazdáktól˝ – mondta a miniszter és államtitkára nem egyszer. Így az üzleti alapú biztosításokról már nem beszél senki (a legtöbb magyarországi biztosítónál van lehetőség a fagy elleni biztosításra), ám ez nyilván nem fér bele az agráriumban működő vállalkozások költségvetésébe.

Nem szeretnénk agrárellenesnek mutatkozni és az aktuálpolitikai kérdések sem foglalakoztatnak most, ám azért a helyzet elgondolkodtató. Negatív externáliák minden ágazatban előfordulnak, bár nem tagadható, hogy a szeszélyes és kiszámíthatatlan időjárás nagy veszélyt jelent a mezőgazdaságra. De mit tehet az iparban vagy a kereskedelemben működő vállalkozás, hogy általa nem befolyásolható negatív külső hatás éri? Kéri a kormány segítségét?

Gondoljuk csak el: kiadónk a kormány (a költségvetés és így az adófizetők) segítségét kéri, mert a kereskedelmi televíziók reklámpiaci térnyerése miatt egyre csökkenő hirdetési bevétellel kell szembenéznie. Az utcában működő szakács a gazdasági miniszterhez fordul, mert a vendégek egyre kevesebb pacalt esznek, márpedig ő csak azt tud főzni.

Miért gondoljuk, hogy majd a kormány kötelességének érzni segíteni? Miért gondolják (egyébként tényleg a fagy és az aszály által sújtott) gazdák, hogy ha a hektáronkénti 3000 forintot sem fizetik be, (összehasonlításul: az uniós és állami támogatások 50-200 ezer forint/hektár-t tesznek ki földminőségtől függően) akkor majd a költségvetés és az unió a segítségükre siet?

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.