Nem lehet átvinni jövőre szabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végi jogszabálymódosítási dömpingben nem nagyon tűnt fel az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) számú határozata, amely alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi szabadság átvitelét a következő évre. A Munka Törvénykönyvnek szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványt már évekkel ezelőtt benyújtották az Alkotmánybírósághoz, a testület tavaly decemberben döntött.

A szabadsághoz joga van a munkavállalónak, természetesen nem köteles kivenni, egyébként is az évi rendes szabadság mindössze egynegyedével rendelkezik szabadon, a többit elvileg a munkáltató oszthatja be. A hatályos Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 134. § (3) bek. a) pontja ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy ezt a részt a munkáltató akár ne is adja ki a tárgyévben. A jogszabály ugyanis „kivételesen fontos gazdasági érdekből” lehetővé teszi, hogy a munkáltató következő év június 30-ig kitolja az előző évi szabadságolást. kollektív szerződésben pedig akár egy évvel is elodázható a szabadság kiadása. Az Alkotmánybíróság fenti határozata 2007. március 31-i hatállyal megsemmisítette ezt a rendelkezést. A 134. § (3) bek. b) pontja alapján továbbra is lehetőség van azonban arra, hogy a betegségéből felgyógyuló vagy más akadályoztatás (pl. gyed, gyes) megszűnését követően visszatérő munkavállalók az ismételt munkába állást követő 30 napon belül igénybe vegyék ki nem vett szabadságukat.

A határozat indokolásából kiemeljük, hogy a taláros testület szerint a támadott szabályozás vizsgálata alapján nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná az alapjog-korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását. Ezt önmagában a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, illetve a korlátozásnak csupán formáját (kollektív szerződés) meghatározó, de szempontjait nem tartalmazó rendelkezés nem támasztja alá.

Tekintettel arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozása önmagában nem tilos, és az Alkotmánybíróság elsősorban azt a jogszabályban meghatározott indokot kifogásolta (illetve nem tartotta elegendőnek), amely alapján a szabadság kiadását kitolják, várhatóan új jogi szabályozás fog készülni.

Amennyiben 2007. március 31-ig elkészül az a szabályozás, ami pontosan meghatározza, hogy milyen indokkal tolhatja el szabadság kiadását a munkáltató, akkor erre továbbra is lesz lehetőség. Új szabályozás hiányában 2008-ra már nem vihető át szabadság.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.