Nem lehet átvinni jövőre szabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végi jogszabálymódosítási dömpingben nem nagyon tűnt fel az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) számú határozata, amely alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi szabadság átvitelét a következő évre. A Munka Törvénykönyvnek szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványt már évekkel ezelőtt benyújtották az Alkotmánybírósághoz, a testület tavaly decemberben döntött.

A szabadsághoz joga van a munkavállalónak, természetesen nem köteles kivenni, egyébként is az évi rendes szabadság mindössze egynegyedével rendelkezik szabadon, a többit elvileg a munkáltató oszthatja be. A hatályos Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 134. § (3) bek. a) pontja ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy ezt a részt a munkáltató akár ne is adja ki a tárgyévben. A jogszabály ugyanis „kivételesen fontos gazdasági érdekből” lehetővé teszi, hogy a munkáltató következő év június 30-ig kitolja az előző évi szabadságolást. kollektív szerződésben pedig akár egy évvel is elodázható a szabadság kiadása. Az Alkotmánybíróság fenti határozata 2007. március 31-i hatállyal megsemmisítette ezt a rendelkezést. A 134. § (3) bek. b) pontja alapján továbbra is lehetőség van azonban arra, hogy a betegségéből felgyógyuló vagy más akadályoztatás (pl. gyed, gyes) megszűnését követően visszatérő munkavállalók az ismételt munkába állást követő 30 napon belül igénybe vegyék ki nem vett szabadságukat.

A határozat indokolásából kiemeljük, hogy a taláros testület szerint a támadott szabályozás vizsgálata alapján nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná az alapjog-korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását. Ezt önmagában a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, illetve a korlátozásnak csupán formáját (kollektív szerződés) meghatározó, de szempontjait nem tartalmazó rendelkezés nem támasztja alá.

Tekintettel arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozása önmagában nem tilos, és az Alkotmánybíróság elsősorban azt a jogszabályban meghatározott indokot kifogásolta (illetve nem tartotta elegendőnek), amely alapján a szabadság kiadását kitolják, várhatóan új jogi szabályozás fog készülni.

Amennyiben 2007. március 31-ig elkészül az a szabályozás, ami pontosan meghatározza, hogy milyen indokkal tolhatja el szabadság kiadását a munkáltató, akkor erre továbbra is lesz lehetőség. Új szabályozás hiányában 2008-ra már nem vihető át szabadság.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?