Nem lehet átvinni jövőre szabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végi jogszabálymódosítási dömpingben nem nagyon tűnt fel az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) számú határozata, amely alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi szabadság átvitelét a következő évre. A Munka Törvénykönyvnek szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványt már évekkel ezelőtt benyújtották az Alkotmánybírósághoz, a testület tavaly decemberben döntött.

A szabadsághoz joga van a munkavállalónak, természetesen nem köteles kivenni, egyébként is az évi rendes szabadság mindössze egynegyedével rendelkezik szabadon, a többit elvileg a munkáltató oszthatja be. A hatályos Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 134. § (3) bek. a) pontja ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy ezt a részt a munkáltató akár ne is adja ki a tárgyévben. A jogszabály ugyanis „kivételesen fontos gazdasági érdekből” lehetővé teszi, hogy a munkáltató következő év június 30-ig kitolja az előző évi szabadságolást. kollektív szerződésben pedig akár egy évvel is elodázható a szabadság kiadása. Az Alkotmánybíróság fenti határozata 2007. március 31-i hatállyal megsemmisítette ezt a rendelkezést. A 134. § (3) bek. b) pontja alapján továbbra is lehetőség van azonban arra, hogy a betegségéből felgyógyuló vagy más akadályoztatás (pl. gyed, gyes) megszűnését követően visszatérő munkavállalók az ismételt munkába állást követő 30 napon belül igénybe vegyék ki nem vett szabadságukat.

A határozat indokolásából kiemeljük, hogy a taláros testület szerint a támadott szabályozás vizsgálata alapján nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná az alapjog-korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását. Ezt önmagában a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, illetve a korlátozásnak csupán formáját (kollektív szerződés) meghatározó, de szempontjait nem tartalmazó rendelkezés nem támasztja alá.

Tekintettel arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozása önmagában nem tilos, és az Alkotmánybíróság elsősorban azt a jogszabályban meghatározott indokot kifogásolta (illetve nem tartotta elegendőnek), amely alapján a szabadság kiadását kitolják, várhatóan új jogi szabályozás fog készülni.

Amennyiben 2007. március 31-ig elkészül az a szabályozás, ami pontosan meghatározza, hogy milyen indokkal tolhatja el szabadság kiadását a munkáltató, akkor erre továbbra is lesz lehetőség. Új szabályozás hiányában 2008-ra már nem vihető át szabadság.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.