Nem mindenkinél szűnt meg az elvárt adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság február 27-i döntésével eltörölte az elvárt adó intézményét a társasági törvényből. Azonban az egyéni vállalkozók esetében is létezik egy teljesen hasonló intézmény – közölte a FigyelőNettel Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke.

Az elvárható adó eltörlését az Alkotmánybíróság hosszasan elemezgette, ám 1993-ban a szövetkezettől ingyenesen kapott részesedések megadóztatásánál már kifejtette: nem realizált jövedelmet nem lehet jövedelemként megadóztatni – foglalta össze az eltörlés előzményeit az elnök.

Az Alkotmánybíróság egyik tagja (Dr. Kiss László) hangot adott annak a véleményének, hogy a jogalkotónak csupán a bizonyítás lehetőségét kellene megadnia a vállalkozásoknak. Azt azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy ágazati lebontásban a jogos veszteségességi állapot pontos körülírása jóval túltenne a társasági adóról szóló törvény jelenlegi terjedelmén és ez a szöveg se lenne tökéletes – közölte Ruszin.

Egyes vélemények szerint „vállalható” a minimálisan előírt adóalap, mondván az iparűzési adó sem alkotmányellenes és nehezen hihető, hogy egy veszteséges 1 millió forintos árbevételű cégnél ne lenne további 3200 forint adófizetésre.

Elvárt adó két hónapra

Az indoklás elhúzódása közepette a taláros testület elfelejtette, hogy már most is történt elvártadó-fizetés a gazdaságban. A 2007. január 1-jei hatálybalépéstől számítottan megszűnt, átalakult cégek ugyanis kötelesek az elvárt adóval leadni a bevallásukat, hiszen az Alkotmánybíróság nem visszamenőlegesen törölte a jogszabályban szereplő kötelezettséget, csupán egy adott napon. Az addig a napig bevallott társasági adó – legyen az elvárt adó bármilyen alkotmányellenes is – jogszerűen maradhat az APEH-nál. A határozat ugyanis nem dönt arról, hogy mit tegyen a vállalkozás és a törlést milyen módon kezelje.

Mi lesz az egyéni vállalkozókkal?

Rájuk is vonatkozik egy ugyanilyen elvárható adó, márpedig azt az Alkotmánybíróság nem törölte. Szemben a cégekkel, ahol a bevallási határidő még nem telt el, így az elvárható adó intézményét még nem tudták alkalmazni, az az egyéni vállalkozó, aki megszűnt 2007. januárban, már köteles az elvárt adó intézményét alkalmazni. Például: a 10 év után 2007. januárjában megszűnt egyéni vállalkozónak volt 1 millió forint bevétele és 2 millió forint költsége, de most még kell fizetnie 3200 forintot csupán azért, mert nem jó pillanatban szűnt meg.

Ha az egyéni vállalkozónak fizetnie kell, az ellentmond a piacgazdaság elvéből következő szektorsemlegességi elvárásnak. Vagyis egy azonos tevékenységet végző vállalkozás nem fizethet több adót pusztán azért, mert egyéni vállalkozás, illetve nem fizethet azért kevesebbet, mert nem az – érvelt az elnök.

Mi lesz?

Szakemberek azt várják, hogy az Alkotmánybíróság napokon belül elvégzi a döntésből eredő szükséges kiegészítést, így az egyéni vállalkozók esetében sem lesz elvárt adó. Ha nem, akkor a Pénzügyminisztériumnak kell azonnal cselekednie és a kormány elé terjeszteni a szektorsemlegességnek megfelelő elvárt adót törlő törvénymódosítást.

Forrás: Figyelő



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.