Nem ördögtől való a Rogán-Kósa javaslat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak az amerikai, hanem a német gyakorlatnak is megfelel, hogy a bank nem követelhet többet adósától, mint a jelzáloggal terhelt ingatlant – mondta a lapunk által megkérdezett szakértő. A Bankszövetség szerint viszont alkotmányellenes az elképzelés, amely szerint az adós a zálogtárgy elvesztése után tiszta lappal kezdhetne – írja a FigyelőNet.

Rogán Antal fideszes képviselő hétfőn a Parlamentben megerősítette, hogy törvényjavaslatot kíván beterjeszteni Kósa Lajossal a devizahitelesek érdekében. A javaslatcsomag az ismert, korábban hangoztatott elemeken túl egy újszerű összetevőt is tartalmazott: a bank nem követelhet többet adósától, mint a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant.

Az elképzelés megvalósulásának jelentős következményei lennének, hiszen egyes svájcifrank-, és jenalapú hitelek esetében a zálogtárgy értéke nem fedi le a hitelösszeget – részben az árfolyamváltozás, részben a recesszió általi ingatlanár-csökkenés miatt.

A javaslatot Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az fn.hu kérdésére jogi és alkotmányossági szempontból is aggályosnak nevezte, hogy az állam beavatkozik a korábban kötött polgári jogi szerződésekbe. Müller szerint a tervezett új szabályozás ellehetetleníti a jelzálog intézményét Magyarországon. A banki érdekvédő azt is előrevetítette, hogy a bankok nagy veszteségeket szenvedhetnek el.

Az fn.hu „az ördög ügyvédjeként” fölvetette a szakembernek, hogy elképzelhető egy olyan álláspont is, hogy a bankoknak olyan biztonságos módon kellene, illetve kellett volna hitelt nyújtaniuk, hogy azok fedezete elegendő legyen a kölcsön bedőlésekor is. Továbbá, hogy az Egyesült Államokban, ha az adós nem tudja fizetni a jelzáloghitel törlesztőrészleteit, elveszik tőle az ingatlant, s ezzel vége is a történetnek, nem üldözik az adósságai miatt élete végéig. Müller János azonban nem kívánt többet hozzátenni a föntebb idézett nyilatkozatához.

Az amerikai szabályozás nem egyedülálló, hasonlóan működik például a német is – mondta el lapunknak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója. Petz Raymund szerint nem irracionális a gondolat, hogy az adós ne veszíthessen többet, mint a zálogtárgy, hiszen a zálogtárgy funkciója éppen az, hogy a hitelezőé váljon, ha az adós nem fizet. A kutató úgy vélte, a magyar szabályozás megalkotásakor csak azért nem vettük át a német mintát, mert senki nem számított arra, hogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy az ingatlan értéke már nem fedezi a hitelösszeget.

Borsi László ingatlanszakértő az fn.hu kérdésére azt mondta: érthető a kormányzat szándéka, és egyrészről előnyös lenne a vásárlók szempontjából, másrészt viszont kiszámíthatatlan piaci folyamatokat indíthat el, elképzelhető, hogy a bankok tovább szigorítanák a hitelezési feltételeket.

Forrás: Figyelőnet

---