Nem szavazzuk meg az uniós munkaidő-irányelvet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány nem ért egyet az uniós munkaidő-irányelvvel, így a magyar európai parlamenti képviselőknek is azt javasolja, hogy ne szavazzák meg az indítványt – mondta kérdésre válaszolva Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón.

Az uniós szakminiszterek által a múlt héten kötött kompromisszum alapján a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 – ügyeleti munkakörökben 65 – órás munkahét is engedélyezhető lenne.


Kevesebb magyar többet dolgozik

Szűcs Erika erről azt mondta: „Mi a magyar delegációnak olyan mandátumot adtunk, hogy ne szavazza meg ezt az indítványt.” A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a magyar foglalkoztatási ráta 7-8 százalékkal alacsonyabb az uniósnál, ugyanakkor a ledolgozott munkaórák száma csak 1,7 százalékkal kevesebb.

Ezt az jelenti, hogy kevesebb magyar többet dolgozik, ezért – mutatott rá a miniszter – a kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse. Hozzátette: ezzel szemben áll az egészségügy igénye, amely a mai szervezettsége mellett azt szeretné, ha fennmaradna a több munkaóra lehetősége.


Sok a túlmunka

Hosszabb távon azonban az lenne a megoldás, hogy egy jobb szerkezetű egészségügy, jobb munkaerő-ellátással, tisztességes, normális munkaidőben biztosítsa a feladatok elvégzését, és ehhez „ne eszméletlen túlmunkára” legyen szükség.

A miniszter elmondta, értik a gazdasági élet szereplőinek törekvését, hogy rugalmasabb legyen a foglalkoztatás a munkavállaló beleegyezésével, ugyanakkor – tette hozzá – a munkavállaló nincs mindig olyan helyzetben, hogy valóban a saját érdekei szerint cselekedjen.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.