Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Londoni pénzügyi elemzők szerint erőteljes ütemben növekszik a következő hónapokban is a közép-európai EU-gazdaságok exportja, nem utolsósorban a német gazdaságban várható lendületes kilábalás hatására, és ez a térség – különösen a magyar gazdaság – kilátásait is javítja.
Az egyik legnagyobb, londoni központú globális makrogazdasági és pénzügyi elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott új tanulmánya kiemeli, hogy a közép-európai EU-térség exportjának értéke – a koronavírus-járvány megfékezését célzó globális zárlatok okozta, átlagosan 20 százalék körüli tavalyi második negyedévi zuhanás után – már 2020 közepe óta robusztus mértékben emelkedik.
A ház elemzői közölték: a súlyozott exportmennyiség-átlagot mérő saját számítási módszertanuk azt mutatja, hogy a magyar, a lengyel és a cseh áru- és szolgáltatásexport 2020 második felében már meghaladta a korábbi veszteségek utáni szinteket.
A cég kiemeli azt is, hogy jóllehet a három gazdaság exportteljesítménye hagyományosan szorosan összefügg a német gazdaság aktivitásával – tekintettel arra, hogy Németország a magyar, a cseh és a lengyel export messze legnagyobb piaca -, ezúttal azonban az országcsoport exportjának növekedési üteme gyorsabb annál, mint amilyent a német gazdaság jelenlegi teljesítménye alapján várni lehetett volna.
A Capital Economics hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a német export értéke az idei első negyedévben még mindig 3,5 százalékkal elmaradt a koronavírus-járvány előtti szinttől.
A ház londoni elemzői szerint a közép-európai EU-gazdaságok export-felülteljesítése széles bázisú, és elsődleges hajtóereje az áruexport, amelynek kilábalási üteme sokkal erőteljesebb, mint a szolgáltatásexporté.
A szolgáltatásexport ugyanakkor még mindig egyértelműen elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől, és ebben a kategóriában érezhető a folyamatok széttartása az országcsoporton belül.
A Capital Economics kiemeli csütörtöki tanulmányában, hogy ez az alulteljesítés főleg a magyar szolgáltatásexportban mutatkozik, Lengyelországban ez a szektor ellenállóbbnak tűnik.
Ennek jórészt az az oka, hogy a lengyel szolgáltatásexporton belül erőteljes az üzleti szolgáltatások exportja, Magyarországon ugyanakkor a gyengeség forrása a nagyobb függés a nemzetközi turizmustól.
Lengyelországban és Csehországban például a légi utasforgalom a szolgáltatásexport 2 százalékát adja; Magyarországon ez az arány csaknem 9 százalék – áll az elemzésben.
A Capital Economics londoni elemzői közölték ugyanakkor: várakozásuk szerint a magyar szolgáltatásexport alulteljesítő jellege az idén és jövőre megszűnik, mivel feltételezhetően fokozatosan megszűnnek a nemzetközi utazásokra kirótt korlátozások is.
A ház közölte: mindezt egybevetve azzal számol, hogy a közép-európai EU-gazdaságok exportkilátásai továbbra is „fényesek”, és ehhez a német gazdaságban várható erőteljes fellendülés is hátszelet biztosít majd a külső kereslet erősödésével.
Más nagy londoni házak is derűlátó előrejelzéseket állítottak össze a közép-európai EU-térség várható teljesítményéről.
A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlege (BofA Global Research) ugyancsak csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: az országcsoport folyómérleg-helyzetének javulási folyamata elsősorban a nyersanyagárak emelkedése miatt lassulni kezdett ugyan, de a cég elemzőinek várakozása szerint Magyarország és Lengyelország 2022-ben így is erősebb külső fizetési pozícióban lesz, mint a koronavírus-járvány előtt.
A ház szerint a legutóbbi időszakban különösen Magyarország számít export-felülteljesítőnek, és ez javíthatja a magyar folyómérleg-kilátásokat.
A BofA Global Research londoni elemzői kiemelik: a magyar folyómérleg-egyenleg kikerült a tavalyi gödörből és most már csaknem egyensúlyi állapotban van.
A cég közölte: derűlátó módon ítéli meg a kilátásokat, tekintettel a legutóbbi időszak exportfolyamataira és a magyar autóiparban várható kapacitásbővülésre.
A ház mindezek alapján 2022-re a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 0,5 százalékának megfelelő többletet vár a magyar folyómérleg-egyenlegben.
A BofA Global Research londoni elemzői kiemelik, hogy Magyarország jóval megelőzi a térségi társgazdaságokat az Európai Unión és a Nagy-Britannián kívüli piacokra irányuló gépipari exportban, amelynek százalékos növekedési üteme ezeken a piacokon kétszámjegyű.
(MTI)
