Népszerűek a távmunkás pályázatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eddig 34 projektet támogat 4,2 milliárd forinttal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hátrányos helyzetű kistérségekben indított vállalkozások számára indított pályázati konstrukcióban. Az érdeklődés többszörösen meghaladja az NFÜ előzetes várakozásait. A projektgazdák májustól decemberig küldhetik el pályázataikat, ám az eddig megítélt támogatások összege már most több mint fele a két konstrukció teljes költségvetésének.

A gazdaságfejlesztési (GOP) és a közép-magyarországi operatív program (KMOP) keretei közt kiírt, Komplex technológiaberuházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére című pályázat elsősorban a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló kezdeményezéseit társfinanszírozza. A konstrukció célja, hogy a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkalehetőséget teremtő beruházások támogatásával elősegítse az adott térség felzárkóztatását, a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a távmunka lehetőségének megteremtését az adott régióban. A GOP-ban kiírt pályázat költségvetése 6,5 milliárd forint, a KMOP-é 988 millió forint 2008-ra, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés közösen finanszíroz. A pályázatok 2008. május 5. és 2008. december 31. között nyújthatók be.

Az NFÜ előzetesen a két programban összesen 10-98 közötti sikeres pályázatra számított idén, azonban az első hónapban 26 sikeres pályázat született a gazdaságfejlesztési és további 8 a közép-magyarországi program keretei közt; az előbbiek számára az NFÜ több mint 3,6 milliárd, az utóbbiaknak pedig 650 millió forint forintot ítélt meg.

Az igényelt támogatás 10-500 millió forint közt lehet a hátrányos helyzetű régiókban és 10-150 millió forintot igényelhetnek a Pest megyei vállalkozások. A támogatás mértéke a legtöbb esetben a projekt teljes költségének maximum 30 százaléka, a leghátrányosabb régiók és mikrovállalkozások esetében ez 40-50 százalékig módosulhat. A projektgazdáknak a támogatási szerződés hatályba lépését követően 24 hónapon belül kell eljutniuk a projekt befejezéséig.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.