NGM: nem tűntek el az adózók, fehéredik a munkaerőpiac


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetgazdasági tárca a Napi Gazdaság pénteki cikkére reagálva közölte, hogy a Magyarországon a legálisan foglalkoztatottak száma az elmúlt években nőtt. A cikk írója a NAV adataiból hibásan következtetett arra, hogy egyre többen térnek vissza a szürkegazdaságba.


Az adatot közlő cikk valóban az szja-bevallások alapján közölt statisztikai adatokból indult ki, azonban az éves adatok összehasonlításakor teljesen figyelmen kívül hagyta az adott évi jogszabályi környezetet, ezáltal hibás következtetésekre jutott.

Elsősorban a cikk tévesen hivatkozott az szja-bevallást benyújtók számára, mivel a NAV statisztikájából kivont adatok az összevont jövedelmet vallókra vonatkoztak. Ebből fakadt az első téves következtetés, hiszen a cikkben jelzett csökkenés nem a bevallást benyújtók számában, hanem az összevonás alá eső jövedelmet vallók számában mutatkozott a vizsgált időszakban.

Az adott évi jogszabályváltozások ismeretének hiánya további hibás következtetéseket is eredményezett. Az írás megfeledkezett arról, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok (például nyugdíj, ösztöndíj) fogalma – adójogi kategóriája – az arányos egykulcsos adóztatás bevezetésével párhuzamosan megszűnt. Ezáltal azok a magánszemélyek akik korábban csak ilyen jogcím miatt szerepeltettek adatot bevallásukban, kikerültek az összevont jövedelmet bevallók köréből. Így tehát a jogszabályváltozás következtében mintegy 150 ezer ember bevallási kötelezettsége szűnt meg, anélkül hogy a munkaerőpiaci helyzetükben változás állt volna be.

A cikk írója figyelmen kívül hagyta azt is, hogy 2011-től az egyszerűsített foglalkoztatottak esetében csak akkor keletkezett a magánszemélynek összevont jövedelme, ha annak éves összege meghaladta a 840 000 forintot. Ezen összeghatár alatt az ilyen foglalkoztatottnak (például az idénymunkásoknak) bevallást sem kellett benyújtaniuk. A tény fontosságát igazolja, hogy az adatszolgáltatások alapján 2011. év vonatkozásában átlagosan több mint 100 ezer ember szerzett ilyen jogcímen jövedelmet.

A fenti összefüggések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a statisztikai adatokat csak a vizsgált időszakra vonatkozó jogszabályi környezet ismeretében lehet értelmezni – áll a nemzetgazdasági tárca közleményében.

(forrás: Nemzetgazdasági Minisztrérium)



Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.