Nincs az áfatörvényben, mégis tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van két uniós rendelet, amelyeket nem építettek be a magyar áfatörvénybe, alkalmazni őket mégis kötelező. Érdemes e két rendeletet közelebbről megismerni.


A közös hozzáadott értékadó rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa-irányelv) meghatározza azokat a területeket, amelyeken kötelező közösségi szabályrendszer érvényesül. Ugyanakkor bizonyos esetekben a szabályozási jogkört átengedi a nemzeti törvényhozásnak.

A Héa-irányelv szabályait végrehajtási rendeletekben megfogalmazott szabályok egészítik ki. Az említett tanácsi irányelvhez kapcsolódik a 282/2011/EU végrehajtási rendelet és a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet.

Ezek a rendeletek a hazai szabályozásba történő átültetés nélküli kötelező érvénnyel bíró új közösségi szabályok.

Ezért fontos, hogy megismerjük és megtanuljuk őket, mert nem kell beépíteni az általános forgalmi adóról szóló törvényünkbe, de alkalmazni kötelező.

Az 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet szabályai a hatályba lépés szempontjából két részre oszthatók. Egy részük 2015. január 1-től alkalmazandó. Másik részük viszont 2017. január 1-től hatályos.

A 2006/112/EK irányelv úgy rendelkezett, hogy 2015. január 1-jétől a nem adóalanyok részére nyújtott távközlési-, rádió- és televízió műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat abban a tagállamban kell adóztatni, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, függetlenül az e szolgáltatásokat nyújtó adóalany letelepedésének helyétől. Ezzel a témával 2015 elején foglalkoztunk.

A 2017. január 1-től történő alkalmazáshoz, az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás egységes adóügyi megítélésének biztosítása érdekében meg kellett határozni az ingatlan fogalmát. Ehhez kapcsolódóan meg kellett határozni, hogy mennyire közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia ahhoz, hogy megállapítható legyen az ingatlanhoz való kapcsolódás. Ezen kívül létre kellett hozni az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként azonosított ügyletek példáit tartalmazó listát.

A végrehajtási rendeletben tisztázni kellett azon szolgáltatások nyújtásának adóügyi megítélését, amelyek keretében az ingatlanon végzendő munka céljából berendezéseket bocsátanak az igénybevevő rendelkezésére.

A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők ingatlannak:

  1. a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;

  2. bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;

  3. az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;

  4. az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

A 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. Főszabályként:

  • a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;

  • a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.

Például:

a) egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az épület megépül-e;

b) építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása;

c) épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és bontási munkák;

d) adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszeren végzett építési és bontási munkák;

e) földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást;

f) az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése;

g) az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése érdekében;

h) a rendeletben szabályozott esetek kivételével az ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki;

i) szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát;

j) a h) és i) pontok hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása;

k) épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás;

l) állandó szerkezetek, mint például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszerek karbantartása, felújítása és javítása;

m) olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést követően ingatlannak minősülnek;

n) gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy berendezések ingatlannak minősülnek;

Stb.

Érdemes az 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet vonatkozó részeit kimásolni és tanulmányozni!


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.