Nincs még minden veszve – Cafeteria 2019

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az évközi változások jelentősen megnyirbálják a cafeteriarendszer lehetőségeit 2019 januárjától. Egyfelől a vállalatok érdeke áttekinteni, hogy a közterhekkel együtt milyen cafeteriastruktúrát érdemes kialakítani jövőre, másrészt mi az, ami valóban fontos a munkavállalók számára és ezeket a lehetőségeket hogyan tudja a társaság a cafeteriában, vagy ezen kívül biztosítani.

Szűkülő cafeteria lehetőségek

Az év vége közeledtével előbb vagy utóbb minden társaságnál felmerül, hogy ideje lenne foglalkozni a következő év terveinek összeállításával, különös tekintettel a jogszabályi környezet rendszeres, már-már menetrendszerű változásaihoz történő alkalmazkodásra. A fenti előkészületek és tervezés kapcsán az idei év legtöbbeket érintő kérdése lehet, hogy az évközi jogszabályalkotás eredményeként 2019-től megszüntetésre kerülő kedvezményes adózású juttatások pótlására milyen stratégiát alkalmazzon, amelynek segítségével a vállalat talpon tud maradni a munkavállalók megtartásáért folytatott, jelenleg igen kiélezett munkaerőpiaci versenyben.

Mint azt már minden érintett megtudhatta, az eddig adómentesen, vagy kedvező adózással (béren kívüli juttatások: 34,5 százalék; egyes meghatározott juttatások: 40,71 százalék) adható juttatások jelentős része megszüntetésre kerül 2019-től. Azok a továbbiakban a béreknek megfelelő közterhek megfizetése mellett adhatók. Ez azt jelenti, hogy azonos nettó értékű juttatás kifizetése esetén az eddigi 0; 34,5, illetve 40,71 százalékos közteher helyett a társaságnak összesen 81,95 százalék többletköltséggel kell kalkulálnia 100 egységnyi nettó kifizetés esetén.

A változás szinte az összes eddigi közkedvelt juttatási elemet érinti, ami okozhat a munkavállalók körében és komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak is.

Az adómentes juttatások közül eltörlésre kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztés támogatása, a kockázati biztosítás díjának munkáltató általi megfizetésének lehetősége. A béren kívüli juttatások közül eltörlésre kerül a 100.000 forint pénzjuttatás lehetősége. Az egyes meghatározott juttatások közül kikerül többek között a helyi utazási bérlet, az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulás lehetősége, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés, illetve az eddigi három helyett évente csak egy alkalommal adható a minimálbér 10 százalékát neg nem haladó kisértékű ajándék.

A cafeterián túli elemekben is érdemes gondolkodni – MRP, MÉP, célzott szolgáltatások

Mint látható, az eddig leggyakrabban és leginkább alkalmazott juttatások köre beszűkül, de a látszat ellenére maradtak még a jogszabályban olyan eddig kevésbé preferált lehetőségek, amelyek a fenti változásokat megelőzően igencsak eltörpültek a kedvező adózású illetve adómentes juttatások árnyékában. A változások kapcsán most ezek a juttatási formák kerülhetnek reflektorfénybe, amelyeket ideje lesz mindenkinek újra felfedeznie ahhoz, hogy a jövő évre vonatkozóan egy olyan új juttatási rendszert tudjon kialakítani, amellyel mind a munkavállalók, mind a munkáltató elégedett lehet.

Ennek kialakításához a munkavállalók tájékoztatása és igényeinek felmérése mellett javasolt a vállalat adótanácsadójának bevonása is. Különös tekintettel az eddig ritkán alkalmazott juttatási formákra – mint a munkavállalói értékpapír-juttatási program, a munkavállalói részvényprogram, vagy az önsegélyező és egészségpénztárak által adható célzott szolgáltatások munkáltatói finanszírozása -, tekintettel a társaságoknál még hiányzó gyakorlati tapasztalatokra és a várható változásokra.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---