Nincs nyugta az evának

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakemberek és a kormány is az adónem módosításáról ötletelnek. Önálló áfázás, alanyi áfamentesség, netán a kedvező adózási lehetőség megszüntetése? Az utóbbi időben ilyen javaslatok merültek fel az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) kapcsolatban.

A legmerészebb, lapunk tudomására jutott tervezet úgy szól, hogy az adókulcsot 40 százalékra kellene emelni a jelenlegi 25-ről, azért, hogy az adóterhelés azonos legyen a társasági vagy személyi jövedelemadót fizető adózókéval. Úgy tudjuk, ez a módosítási irány kormányzati körökben sem aratott túl nagy sikert.
Az esélyes módosítások között szerepel ugyanakkor az, hogy az evások kivétel nélkül az alanyi áfamentes körbe tartoznának. Egyebek között ez bukkan fel a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) tél végi javaslatában is, amely emellett 10 százalékos evakulcsot vetít előre. Sőt, az adónem hat évvel ezelőtti kitalálásakor is eredetileg ez volt az elképzelés. Már akkor is az okozott fejtörést, hogy az uniós szabályok szerint az adómentesség csak évi 35 ezer eurós bevételig adható. Vagyis ezzel az eva bevételi határát 8,5-9 millió forintra kellene csökkenteni – mutatott rá lapunk kérdésére Zara László adótanácsadó, a GVK adómunkacsoportjának vezetője.
Igaz, ez a lépés az evázók túlnyomó részét nem érintené, átlagos bevételük ugyanis – a 2006-os adóhatósági kimutatás szerint – 6,5 millió forint körül alakul. A kilencmilliós feltételezett bevételi határon az egyéni vállalkozók tizede lépne túl, igaz, ez az arány a társas vállalkozások terén már akár egyharmad is lehet.

Szintén a kormányzati javaslatok között vetődött fel annak a lehetősége, hogy önálló áfázásra köteleznék az evásokat. Ez mindenképpen az adóteher növekedéséhez vezetne, hacsak nem csökkentenék az adókulcsot 20 százalékra, ahogy többen szorgalmazzák. Joggal vetődik azonban fel a kérdés: egyszerűsített adónak lehet-e még nevezni az evát azután, hogy az adózók a bevételek és költségek bizonylatolására kényszerülnek. Az önálló áfázás ugyanis éppen ide, az adminisztratív teher emelkedéséhez vezet – vélekedik Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Az adóhivatal egykori elnökhelyettese ugyanakkor az eva megszüntetése mellett érvel. Meggyőződése szerint ez a gazdaság további fehéredéséhez is hozzájárulna, s nőnének a társasági, személyi jövedelem- és egyéb adóbevételek.

Erre a lépésre azonban 2010-ig biztosan nem kerül sor, hiszen a kormánynak egyelőre nagyon nem hiányzik egy minden bizonnyal sok vitát kiváltó lépés. Erre utal az is, hogy Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára éppen tegnap szögezte le egy televíziós műsorban: a kormány nem kívánja eltörölni az evát.

Ha az eva sokak szemét csípi, ez sokszorosan igaz az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás esetében (ekho). Míg előbbinél csak a bevételi limit akadályozhat meg adózókat a kedvező lehetőség kihasználásában, utóbbit kifejezetten csak bizonyos szakmákban vehetik igénybe az adófizetők. Az esetek többségében a színlelt szerződések helyébe lépő ekho ráadásul egy igen szűk réteget – tízezernél kevesebb adózót – hoz sokkal kedvezőbb helyzetbe, mint ha a munkabér utáni járulékterheket kellene megfizetniük.

Forrás: Világgazdaság

---