Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyilvános vitára bocsátott tervezetben megjelenő egyablakos adatszolgáltatás minimalizálhatja a hibázási lehetőséget.
A Pénzügyminisztérium (PM) május 30-án bocsátotta nyilvános vitára „A foglalkoztatói adóügyi adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése” tárgyban készített koncepció-tervezetét. A javaslat lényege, hogy a munkáltatókat terhelő jelenlegi sok adategyeztetést igénylő nyomtatvány alapú rendszert alakítanák át egy online rendszerré, amely a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint jelentősen csökkentené az adóadminisztrációt.
Mindig is komoly kritika, hogy a foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatási követelményeknek való maradéktalan megfelelés jelentős erőforrásokat igényel a magyar vállalkozások részéről. Ezt kiválóan szemlélteti az az adat, hogy a munkáltatói szerephez kötődő bevallások, adatszolgáltatások költsége igen jelentős, 2018-ban például a teljes adminisztrációs költségek 22%-át tették ki (ez évente közel 100 milliárd forintot tesz ki).
A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint az új rendszer a fizetendő adót és járulékokat is meg tudja majd állapítani a cégek helyett, amely adott esetben még az adó- és járulékbevételek kiszámítható tervezéséhez és a növekedéséhez is hozzájárulhat.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere szerint a rendszerszintű hibákat is ki lehetne iktatni az új rendszer segítségével: az egyablakos adatszolgáltatás minimalizálná a hibázási lehetőséget, ami kifejezetten hasznos lenne, ugyanis a NAV 2020. és 2021. évi statisztikái alapján 3 és 10% között mozgott a hibásan beküldött bevallások aránya, amely bőven egymillió darab feletti hibás bevallást jelentett.
Bagdi Lajos ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltatóknak mindenképpen érdemes majd alaposan megvizsgálni a rendszerből végül kinyert információkat. Megfelelő szakértői támogatással ugyanis természetesen a jogszabályok adta adó- és járulékcsökkentési lehetőségeket ki kell használni, amely nem feltétlenül jelenik meg közvetlenül majd a kiajánlott bevallásokban (mint ahogyan az eSZJA bevallás is sok esetben kiegészítésre kell, hogy szoruljon különféle – az állam által előzetesen nem ismert – kedvezményekkel, információkkal).
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
