Nő a vidéki repterek forgalma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A következő években folyamatosan emelkedni fog a vidéki repülőterek forgalma – közölte a Vidéki Repülőterek Szövetségének (VRSZ) elnöke a szövetség ülését megelőző sajtótájékoztatón Békéscsabán.

Jenei Zoltán elmondta, hogy az elmúlt esztendőben a sármelléki repülőtéren például 70 ezer utas fordult meg, az idén már 150 ezer főre számítanak.

A 11 vidéki repülőteret összefogó VRSZ elnöke ugyanakkor kevesli a nemzetközi szintű hazai repülőterek, vagyis az állandó, 24 órás határnyitással rendelkező légikikötők számát. A szomszédos Romániában 19, Szlovákiában 7 ilyen repülőtér van, Magyarországon viszont csak három, Ferihegy mellett Debrecen és a Sármellék. Jenei Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy vidéki repülőtér komoly szerepet játszhat az adott térség fellendülésében. Példaként említette, hogy a Sármelléken megfordult utasok fellendülést hoztak a Balaton idegenforgalmában, és számításai szerint közvetve 3,5 milliárd forinttal növelték az állami bevételeket is. A gyors megközelíthetőség segítheti a külföldi cégek letelepedését is.

Balogh József, a vendéglátó Békés megyei önkormányzat tanácsnoka elmondta, hogy a békéscsabai repülőtéren az elmúlt évek soron közel két milliárd forintos fejlesztést hajtott végre a fenntartó önkormányzat. Megépült egy 1.300 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya a szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt, így a légikikötő már alkalmas ötven személyes gépek fogadására is. Kovács Mihály, a megyei önkormányzat pénzügyi osztályvezetője hozzátette: már készülnek a tervek a leszállópálya további, mintegy 600 méterrel való meghosszabbítására.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]