Nő az adózási különalkuk száma az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Emelkedett a nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókönnyítési megállapodások száma Európában.


Az úgynevezett LuxLeaks-botrány kirobbanása ellenére az utóbbi években jelentősen megnőtt a nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókönnyítési megállapodások száma Európában, a legnagyobb emelkedés Belgiumban és Luxemburgban tapasztalható – mutatott rá szerdán közzétett jelentésében az Európai Adósságügyi és Fejlesztési Hálózat (Eurodad) nevű szervezet.

A civil szervezet tizenhét uniós tagállam, valamint Norvégia adatait vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált országokban 2013 és 2015 között 160 százalékkal, 547-ről 1444-re emelkedett az adókönnyítési egyezmények száma.

A legnagyobb emelkedést Belgium és Luxemburg produkálta: Belgiumban a 2013-as tízről tavaly év végére 411-re, Luxemburgban pedig 119-ről 519-re nőtt az ilyen megállapodások száma.

 

A különalkuk számát összegző listán Luxemburgot és Belgiumot Hollandia, Nagy-Britannia és Magyarország követte. Az Eurodad adatai szerint Magyarországon a 2013-as 58-ról, 2014-ben  79-re emelkedett és  2015-ben is 70 ilyen adóügyi egyezmény volt érvényben.

Mint a jelentésben megjegyezték, a botrány a jelek szerint nem szabott gátat a hasonló megegyezéseknek. Az uniós ügyekre szakosodott Euractiv hírportál ugyanakkor kiemelte, ezen megállapodások közül nem mind számít problémásnak, ám ezt nem lehet megítélni, azok részletei ugyanis nem elérhetők a nyilvánosság számára.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének – volt luxemburgi kormányfő – 2014 novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután kiszivárogtatott iratokból fény derült a Luxemburg és az ott bejegyzett multinacionális vállalatok közötti, vitatott adómegállapodásokra. Mint kiderült, a nagyhercegség adóhivatala Juncker miniszterelnöksége alatt több száz vállalat számára tette lehetővé az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálását.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az Európai Unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt okoz a vállalatok között.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.