Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingatlanbefektetések általános velejárója, hogy a kisbefektető számára az értéknövekedés mellett a profit forrását a bérleti díjak jelentik. A bérletből származó bevételek adóterheinek növekedése azonban egyre többeket arra késztet, hogy illegális adják ki a megvásárolt ingatlanokat – írja a Világgazdaság.
Bár az elmúlt két évben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek ellenőrzése nem tartozott az adóhatóság kiemelt feladatai közé, az APEH nagy hangsúlyt fektet a bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve arra, hogy az ingatlan kiadásából származó bevételeket hogyan hasznosítják az adózók.
A lakásukat kiadók alapvetően kétféleképpen tehetnek eleget az adókötelezettségüknek: vagy mint önálló tevékenységre vonatkozó jövedelmet vallják be, mely az összevont adóalap részét képezi, vagyis a meghatározott kulcsok alapján adózik, vagy a 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni.
Előbbi eset azoknak kedvez, akiknek a bérletből származó és egyéb jövedelme nem haladja meg az 1 700 000 forintot, így rájuk a 18 százalékos adókulcs vonatkozik, a lineáris adót pedig azoknak érdemes választani, akik 1 millió forintnál nagyobb, bérletből származó jövedelemmel rendelkeznek.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem emellett számítható a bérleti díjból 90 százalékos költséghányad alkalmazásával, vagy a költségek levonásával, vagyis a számlákat mindenképpen érdemes gyűjtögetni. A lineáris adó esetében azonban még a rezsiköltség is adóköteles jövedelemnek számít.
Mindemellett amennyiben a bérleti díjak meghaladják az egymillió forintot, 2006. januárja óta a teljes jövedelmet 4, 2007. január elseje óta pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
Forrás: Pénzcentrum
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
