Nőtt Magyarország uniós vámbevétele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos távol-keleti ügyfél hozta Magyarországra a vámkezelést – hangzott el az az 5. Nemzeti adó- és vámkonferencián.


Az első két hónapban csaknem 5 milliárd  forinttal nőtt Magyarország uniós vámbevétele és 4,3 milliárd forinttal több általános forgalmi adó (áfa) folyt be az államkasszába annak eredményeként, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számos egyeztetést folytatott a távol-keleti ügyfelekkel, hogy hozzák Magyarországra a vámkezelést – mondta a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az 5. Nemzeti adó- és vámkonferencia csütörtöki, debreceni megnyitóján. 

Molnár Tamás hangsúlyozta: az a kedvező, ha Magyarországon végeztetik el a vámkezelést azok, akik itt akarnak kereskedni.  A helyettes államtitkár kitért a vámrendszer megújítására is, szerinte érdemes elgondolkodni egy egységes, központosított irányítás alá szervezett rendszer kialakításán.

Sinkáné Csendes Ágnes, a NAV adóügyi főigazgatója előadásában kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a  magyar adózás történetében, hogy idén először a magánszemélyeknek a NAV készíti el az adóbevallás tervezetét. Ehhez március 15-től az interneten, az ügyfélkapun keresztül lehet hozzáférni. Az adózó a tervezetet módosíthatja, kiegészítheti – mondta, hozzátéve, hogy akik viszont semmilyen visszajelzést nem tesznek, azoknak ez a tervezet május 22-én adóbevallássá válik. Továbbra is lehetőség van azonban arra, hogy az ügyfél papíron is megkapja a tervezetet, ez telefonon, sms-ben vagy személyesen március 15-ig kérhető, azt követően viszont már csak az ügyfélszolgálati irodákban igényelhető – fűzte hozzá.   

Polcz Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendészeti főigazgatója a 2015. január elsején bevezetett elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) tapasztalatairól az MTI-nek elmondta: hatására egyértelműen tisztult a piac. Példaként említette az acélipart és a tejipart, ahol a jogtalan áfa-visszaigénylések száma jelentősen csökkent. Emlékeztetett: Magyarország az Európai Unióban elsőként vezette be az áfacsalások kiszűrésének ezt a módszerét, és elmondta, hogy több tagország is érdeklődik a rendszer bevezetése iránt. Hozzátette: az ekáer finomítása tovább folytatódik, és jogszabály-módosításokkal, informatikai fejlesztésekkel egy komplex ellenőrzési rendszer kiépítését tűzték ki célul. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Az áfalevonások korrekciója az uniós bírósági gyakorlatban

Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.