Nyereségminimum a társaságoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi bevalláshoz képest idén jóval egyszerűbb a társaságok helyzete a jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor. Általános esetben ugyanis – 2008-as szervezeti változás, egyéb átalakulás, illetve megszűnés nem lévén – adókötelezettségük megállapításához a teljes adóévi adatokkal kell számolniuk. Ennek mikéntjéről olvashatnak az Adó szaklap 2009/1-2. számában.

Fontos tudnivaló, hogy a 2008-as tárgyévi adóalap mellett azonban a sávos adófizetést választók körében még mindig nem felejthető el az ún. féléves szabály. Ezeknek az adózóknak meg kell felelniük annak a szabálynak – a kedvezmény adókulcs alkalmazásának egyik feltételeként -, mely szerint a teljes 2007-es adóévi adóalapjának legalább akkorának kell lennie, mint, amekkora a 2007. július elsejétől számított jövedelem- (nyereség-) minimum.

Az adóalap meghatározása
Annak meghatározásához, illetve eldöntéséhez, hogy az adózó a 2008-as adóév tekintetében milyen adóalap után fizet társasági adót – amennyiben nem mentesülhet a jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazása alól – elsőként azt kell megállapítani, hogy a beszámoló eredménykimutatásában szereplő adózás előtti eredménye és az abból levezett tényleges adóalapja közül a nagyobbik érték eléri-e a jövedelem- (nyereség-) minimumot. Ha igen, akkor az adókötelezettségét a tényleges adóalap után állapítja meg. Ennek során választása szerint alkalmazhatja az általános tételű 16 százalékos, vagy a sávos 10/16 százalékos adót. Negatív adóalap esetén pedig nem fizet adót, illetve elhatárolhatja annak az összegét.

A bevallást kiegészítő nyomtatvány kitöltése adóellenőrzéssel járhat
Amennyiben az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb összeg nem éri el jövedelem- (nyereség-) minimumot – amelynek a figyelembevétele alól nem mentes – akkor választhat, hogy az adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak. Az első esetben, azaz amikor az adózó nem választja a minimum jövedelmet adóalapként, hanem a tényleges adóalap után állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, akkor a bevalláshoz mellékelni kell az úgynevezett bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatványt kitöltők számíthatnak ugyanakkor arra, hogy az adóhatóság kockázatelemzés alapján adóellenőrzésre választja ki. Az APEH által kétségbe vont gazdasági események valódiságát, megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek és ráfordítások ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania az ellenőrzés során. Ha ez nem jár sikerrel, akkor az adóalapot és az adót becsléssel állapítják meg. Emellett vizsgálhatja a hatóság azt is, hogy az adózó vállalkozás magánszemély tulajdonosai életvitelének a biztosításához a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet.

A jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adó
Ha az adózó úgy dönt, hogy jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak, akkor a 2008-as korrigált összes bevételének a 2 százalékára alkalmazhatja a 16 százalék, illetve 10/16 százalékos adómérték szerinti adót. Bármely módon megállapított adóalap után fizetendő adó csökkenthető az adókedvezmények összegével.

Ácsné Molnár Judit cikkében részletes áttekintő táblázat mutatja be a jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározását. Emellett részletesen ismerteti a mentességi szabályokat, valamint összeveti a jövedelem- (nyereség-) minimummal és a 10 százalékos adókulccsal kapcsolatos előírásokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.