Nyugdíjjárulék elszámolása, ha a foglalkoztató utólag értesül a nyugdíjpénztári tagságról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A PSZÁF tájékoztatót tett közzé a társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/B. §-ában foglalt rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról.

A 2007. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében, amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően mégis 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztatónak az adóhatósággal köteles elszámolni, önellenőrizni. A túlfizetés összegét a pénztártagság tényének a tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén kell az adóhatósághoz bevallani és befizetni.

Ebben a speciális esetben utólagos kerül sor a tagdíj bevallására és befizetésére egy olyan időszakra, amelyre – a pénztártagság tényének ismerete hiányában – a foglalkoztató az eredeti esedékességkor a teljes mértékű nyugdíjjárulékot jogszerűen bevallotta és befizette. A nyugdíjjárulék-tagdíj elszámolást abban a tárgyhavi bevallásban (bevallási időszakban) kell rendezni, amikor a foglalkoztató a pénztártagság tényéről dokumentált módon értesül, azaz a tagdíjbevallás és befizetés esedékessége ez esetben a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja.

A nyugdíjjárulék-tagdíj bevallása és befizetése 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakra már az adóhatósághoz történik. Ha tehát a pénztártagság tényéről a foglalkoztató 2007. január hónapban, vagy azt követően értesül, akkor a tagdíj bevallását és befizetését a fentiek szerint az adóhatóság részére kell teljesítenie.

Miután az elszámolás esedékessége a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja, így a visszamenőleges időszakra vonatkozó tagdíjat is a tárgyhónapra vonatkozó bevallásban kell bevallani oly módon, hogy a tárgyhavi tagdíjra és az elszámolás időszakára, azaz a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tagdíjbevallási adatokat meg kell bontani a jogviszony időtartamának a megjelölésével. Erre a foglalkoztatók 0708-as számú havi bevallásában, a magánszemélyenkénti bevallási lapok, azaz a 0708-08-01-es tárgyhavi járulékok és tagdíj, valamint a 0708-09-01-es tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi „kifizetések”-re (ez esetben elszámolásokra) vonatkozó lapok, megfelelő kitöltésével van lehetőség. Az elszámolásra a foglalkoztató az elévülési időn belül kötelezett, ezért az elszámolás több évet és eltérő tagdíjmértéket is érinthet. Ilyen esetben a bevallásnak a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó bevallási adatokat tartalmazó lapjait (0708-09-01) évenkénti bontásban kell elkészíteni, az adott évben hatályos tagdíjmértéknek megfelelően.

Fontos kiemelni, hogy, ha a foglalkoztatónak 2006. évben már tudomása volt arról, hogy a dolgozó magánnyugdíjpénztári tag, de a tagdíj bevallását a magánnyugdíjpénztárhoz az eredeti esedékességkor elmulasztotta beadni (és/vagy a tagdíjat megfizetni), akkor az előzőekben ismertetett eljárás nem alkalmazható. Ilyenkor az érintett magánnyugdíjpénztár felé pótbevallást kell benyújtani a tagdíj vonatkozásában. Amennyiben a foglalkoztató a tagdíjat sem fizette meg, az utólagos megfizetéssel egyidejűleg késedelmi pótlék is terheli. Ez esetben a fizetési kötelezettséget közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell teljesíteni.

A nyugdíjjárulék túlfizetés önellenőrzését a foglalkoztató egyidejűleg az Art. általános szabályai szerint végzi el.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.