Nyugdíjpénztárak: még jár adókedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadózásban már alig vannak adókedvezmények, a januártól hatályos módosítások újabb szigorításokat vezettek be többek között az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak adómentes nyugdíjszolgáltatásának feltételeire. Ettől függetlenül, még mindig érdemes ebben a formában takarékoskodni a nyugdíjas évekre, és a munkáltatói hozzájárulás továbbra is kedvezményes.


Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működése

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységéről az 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) rendelkezik. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: önkéntes pénztár) olyan szervezet, amelyet a 16. életévüket betöltött természetes személyek a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján hoztak létre, és amely a természetes személy tagjai részére, vagy az ilyen tag jogán annak közeli hozzátartozói részére nyújt szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat pótolják vagy helyettesítik, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátást biztosítanak. A szolgáltatások forrását döntően a tagok tagdíjbefizetései, támogatói adományok, és a törvény által előírt feltételek mellett befektetett pénzeszközök hozamai képezik.

A Magyarországon a működő önkéntes pénztáraknak három típusa van:

  • nyugdíjpénztár
  • önsegélyező pénztár
  • egészségpénztár.

A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat. A nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj) a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetve e kettő kombinációjaként pénzben történő kifizetés.

A pénztári működés, valamint az adószabályok szempontjából egyaránt alapvető fogalom a pénztár gazdálkodásának, üzemvitelének alapját képező egyéni számla, amelyet a pénztár – számviteli rendjével összhangban – a pénztártagok részére vezet. Az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá tartalmazza a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla alapján történik a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyonának tagok közötti felosztása is. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak a törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg.

Adó-visszatérítés a befizetések után

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény szerint az önkéntes pénztári befizetések alapján a magánszemélyt az összevont adóalap megfizetett adója terhére, a magánszemély önkéntes pénztárban lévő egyéni számlája javára történő átutalás formájában illeti meg kedvezmény. Az átutalás csak az adóév végén teljesíthető, az adóbevallás alapján [Szja törvény 44/A. ].

Az átutalás alapja

  • a magánszemély saját tagi jogviszonyára tekintettel történő befizetése (tagdíj, rendkívüli befizetés),
  • az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg (például támogatói adomány).

Az előző befizetések, jóváírások együttes összege alapján az átutalás mértéke 20 százalék, de

  • önkéntes nyugdíjpénztár(ak) esetén az adóévben összesen 100 ezer forint,
  • önkéntes egészségpénztár(ak) és önsegélyező pénztár(ak) esetén együttesen az adóévben összesen szintén 100 ezer forint.

További korlátozó tényező, hogy ha a magánszemélynek egyidejűleg nyugdíjpénztárban és egészségpénztárban vagy önsegélyező pénztárban is vannak az átutalás alapjaként figyelembe vehető befizetései, jóváírásai, az átutalás összege az adóévben együttvéve legfeljebb 120 ezer forint lehet.

Az egészségpénztár(ak)ban, önsegélyező pénztár(ak)ban külön átutalási alap [Szja tv. 44/A. § (1) bekezdés c) pont]

  • az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből – rendelkezése alapján – elkülönített, az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött, és az adóév utolsó napján is lekötött, számlakövetelésként kimutatott összeg;
  • az egyéni számla terhére, megbízása alapján a pénztár által prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az adóévben kifizetett összeg.

Az előbbi tételek alapján 10-10 százalékot lehet átutalni, figyelembe véve, hogy az összes átutalás az egészség- és önsegélyező pénztári befizetések, jóváírások alapján történő átutalással együtt az adóévben nem lehet több 100 ezer forintnál, továbbá nyugdíjpénztári átutalásokat is figyelembe véve összesen nem lehet több az adóévben 120 ezer forintnál.

Azoknál a magánszemélyeknél, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azokat is, akik már nyugdíjasok) az előzőek szerinti átutalási keret 100 ezer helyett 130 ezer, 120 ezer helyett 150 ezer forint.

RODIN Adókonferenciák

• 2013. 01. 17. Bérszámfejtők feladatai 2013-ban
• 2013. 01. 22. Adómozaik 2013
• 2013. 01. 24. A személyi jövedelemadó bevallása

Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamarai tagoknak kreditpontokat ér.

Bővebb információ és jelentkezés itt.

A munkáltatói hozzájárulás kedvezménye

Az önkéntes pénztárnak a természetes (magán) személyek mellett azok munkáltatói is tagjai lehetnek, ha a pénztárral kötött szerződés alapján a munkavállalóik javára munkáltatói hozzájárulást vállalnak. A Szja törvény szerint a munkáltatói hozzájárulás kedvezményes közterhek fizetése mellett, béren kívüli juttatásként adható.[Szja törvény 69-71. §].

Önkéntes pénztárral bármely munkáltató (cég, szervezet, egyéni vállalkozó stb.) a vele munkaviszonyban álló munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részben történő átvállalására köthet szerződést. Ugyanakkor a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok jogviszonya nem munkaviszony, ezért esetükben ilyen szerződés nem köthető, ami azt jelenti, hogy a kedvezményes adószabályok sem vonatkoznak rájuk, ők legfeljebb támogatói adományban részesülhetnek.

  • Az Öpt. szerint a munkáltatói hozzájárulás munkavállalókként több, akár mindhárom típusú, vagy azonos típusú önkéntes pénztárban egyidejűleg is vállalható a következőket figyelembe véve:
  • A kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll.
  • A munkáltatói hozzájárulásnak fő szabályként minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegűnek vagy a munkabére azonos százalékának kell lennie, vagyis a munkáltató köteles azt a munkavállaló által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani (de pénztártípusonként különbséget tehet). A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összege is meghatározható.
  • A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás előzőek szerint meghatározott mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon munkavállalói tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött munkavállalók részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.
  • Amennyiben a pénztártag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag munkavállalójára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.
  • Az előzőektől eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.
  • Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. E rendelkezést csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

A Szja törvény 71. § (3) bekezdése szerint kedvezményes béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói havi hozzájárulásból

  • az önkéntes nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát (2013-ban 49 000 forintot),
  • az önkéntes egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát (2013-ban 29 400 forintot), meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más munkáltatótól nem volt, továbbá akkor, ha a hozzájárulást utalása havonta, vagy egy összegű utalás esetén – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra történik. Az említett értékhatárokat akkor is be kell tartani, ha a munkavállaló több azonos típusú pénztárban tag.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy az említett értékhatárokon belüli hozzájárulások is csak akkor kedvezményezettek, ha a munkavállaló az összes többi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásaival (például SZÉP-kártya, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás) együtt számított valamennyi értéke az adóévben az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak az adóévi munkaviszonyban töltött napokkal arányosított részét (együttes keret) nem haladja meg.

A kedvezmény annyit jelent, hogy az egyes pénztártípusokra meghatározott értékhatárokon belüli, illetve az együttes kereten belüli hozzájárulások összegének 1,19-szerese után a munkáltatónak kell 16 százalék személyi jövedelemadót és csak 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (összesen 1,19x(16+14)=35,7 százalékot), míg a keretösszegeken felüli rész után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (összesen tehát 1,19x(16+27)=51,17 százalékot) fizetnie. A juttatás miatt a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

Az adóköteles támogatói adomány után is jár adó-visszatérítés

A természetes vagy jogi személyek az önkéntes pénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatói adományt adhatnak. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt az önkéntes pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, azzal a korlátozással, hogy a támogatás csak a pénztártagság egészének a szolgáltatási tartalék javára vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. A munkáltató is lehet támogató, függetlenül attól, hogy egyidejűleg a tagdíj átvállalására nyújt-e vagy sem hozzájárulást.

A támogatói adomány nem tévesztendő össze a munkáltatói hozzájárulással, vagyis a kedvezményes adózás nem vonatkozik rá. Amennyiben a pénztár alapszabálya megengedi, a támogatói adomány a támogató által meghatározott tagok egyéni számlájára is jóváírható. Adózási szempontból a tag egyéni számlájára az adományból jóváírt összeg a jóváíráskor az összevont adóalapba tartozó egyéb adóköteles jövedelem, amelynek 78 százaléka után a 16 százalék adót, és 2013-tól 27 százalék eho-t is a pénztár igazolása alapján (a jóváírást negyedévét követő hónap 12-éig előlegként) a magánszemélynek kell megfizetnie és az adóév végén az adóbevallásában be is kell vallania. Ez az összeg ugyanakkor a magánszemély olyan befizetésének minősül, amely után jogosult a Szja törvény 44/A. §-ában meghatározott mértékig 20 százalék adó-visszatérítésre.

Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatos adómentességek

Az önkéntes pénztárak bevételei között fontos szerepe van a különböző alapok pénzeszközeinek befektetéseiből elért hozamnak. Az Szja törvény szerint az egyéni számlákon jóváírt befektetési hozamok, illetve értékelési különbözetként történő jóváírások adómentesek. A mentesség önkéntes nyugdíjpénztár esetében a hozamra vonatkozóan akkor is fennáll, ha a pénztártag felhalmozási időszakban történő kilépése vagy a pénztár megszűnése esetén a pénztár vagyonából a magánszemélyt megillető részt (mint nem nyugdíjszolgáltatást) egyéb jövedelemként fizetik ki [Szja törvény 1. számú melléklet 6.4. pont].

Az Szja törvény szerint adómentes az önkéntes nyugdíjpénztár által a nyugdíjasnak (rokkant nyugdíjasnak) egy összegben vagy járadék formájában történő kifizetés (kiegészítő nyugdíjszolgáltatás). Az adómentes kifizetésnek a 2013. január 1-je után kezdődő pénztártagság esetén az a feltétele, hogy a szolgáltatásra jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tízedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. Abban az esetben, ha a magánszemély több pénztárnak is tagja, a tagsági viszonynak a szolgáltatást nyújtó pénztárnál kell teljesülnie.

A nyugdíjszolgáltatás megkezdésének nem feltétele az állami nyugdíj folyósítása, elegendő a nyugdíjkorhatár elérése vagy a rokkanttá nyilvánítás. Ha azonban a nyugdíjszolgáltatásra jogosult tagsági jogviszonya tíz évnél rövidebb, és mégis kéri a szolgáltatást (az egyösszegű kifizetést vagy járadékot), a hozamrészt adómentesen, míg az egyéni számlán lévő többi követelést egyéb jövedelemként veheti fel [Szja tv. 28. § (1) bekezdés d) pont; 1. számú melléklet 6. 5. pont]. Annak nincs akadálya, hogy a pénztártag háromévenként csak a felhalmozott tőkén felüli (adómentes) hozam kifizetését kérje.

Ha a magánszemély tagi jogviszonya az önkéntes nyugdíjpénztárban 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére még az Szja törvény. 1. számú mellékletének 2012. december 31-én hatályos 6.5. alpontját lehet alkalmazni. Eszerint az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás adómenteségének feltétele az, hogy a tagsági jogviszony a pénztárral (átlépés esetén a korábbi pénztárral) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett. Ha a tagsági viszony ennél rövidebb, akkor három évig csak az a szolgáltatás adómentes, amelyet járadék formájában nyújt a pénztár, de csak akkor, ha az legfeljebb 15 százalékkal csökkenő az egymást követő első három évben. Abban az esetben, ha a magánszemély több pénztárnak is tagja, a tagsági viszonynak a szolgáltatást nyújtó pénztárnál kell teljesülnie [Szja tv. 84/W. § (8) bekezdés].

Nem keletkezik adókötelezettség, ha az egyéni számlán lévő összeget a magánszemély más pénztárba utalja át.

A pénztártag felhalmozási időszakban történő halála esetén a kedvezményezett, ennek hiányában az örökös részére az egyéni számlán lévő összeg juttatása az adókötelezettség szempontjából – függetlenül attól, hogy a kedvezményezett, illetve örökös egy összegben veszi fel a rá eső részt, vagy átutaltatja saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára – adómentes.

Adóköteles nyugdíjpénztári kifizetések

Az önkéntes nyugdíjpénztárban felhalmozódott követeléshez a nyugdíjszolgáltatásra nem jogosult tag a nyugdíjkorhatárának elérése előtt (a felhalmozási időszakban) csak tíz év kötelező várakozási idő után juthat hozzá (akár a pénztári tagság fenntartása mellett is). A követelés felvehető kilépéssel, vagy a tagság fenntartása esetén részben vagy egészben legfeljebb háromévente egy alkalommal.

A nyugdíjszolgáltatásra nem jogosult tagnak történő kifizetés egyéb jövedelemnek minősül, és az adómentes felhalmozódott hozam kivételével adóköteles [Szja tv. 28. § (1) bekezdés d) pont]. A jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozamát, vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést) kell jövedelemnek tekinteni. A további években pedig az így számított bevételnek évente 10-10 százalékkal csökkentett része minősül egyéb jövedelemnek. Így a kötelező várakozási időszak leteltét követő tízedik évet követően kifizetett összegeket a jövedelem megállapításánál már nem kell figyelembe venni, a 21. évtől adómentes a kifizetés. A kifizetett adóköteles összeg csökkentése 2008-ig független volt attól, hogy az ténylegesen milyen hosszú időn keresztül volt a pénztárban befektetésként. A 2008-tól elhelyezett összegekből történő kifizetésekre az adóköteles rész csökkentése csak arra alkalmazható, amelynek a befizetésétől számítva a kifizetéséig már 10 év eltelt. A rendelkezés szerint elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni [Szja tv. 28. § (8) bekezdés].

Az előzőek szerint minősül, adómentes vagy adóköteles kifizetésnek, ha a tagi lekötéssel biztosított követelésből származóan a hitelintézet igényt érvényesít.

Hasonlóképpen, amennyiben a pénztártag a felvett tagi kölcsönt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint, az erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza, és ezért a pénztár a hátralék összegét, valamint költségeit a tag egyéni nyugdíjszámlájával szemben érvényesíti, a hátralék összege nem minősül pénztári szolgáltatásnak, hanem a tag adóköteles egyéb jövedelme, amely után a pénztár az egyéni nyugdíjszámla megterhelésének időpontjával egyidejűleg kiadott igazolás alapján az Szja törvény szerint adóelőleg fizetési kötelezettség, valamint az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.

Mivel az önkéntes nyugdíjpénztár által kifizetett adóköteles jövedelem után a 16 százalék személyi jövedelemadó és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is a magánszemélyt terheli, az utóbbi miatt (mivel költségként nem számolható el) az adó és az egészségügyi hozzájárulás alapjának kiszámításához az adóköteles összeg 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.