Nyugdíjügy: óriásiak a veszteségek, most jön a feketeleves

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánnyugdíjpénztárakban (mnyp) a felügyeleti adatok szerint 100,6 ezer tag több mint 244 milliárd forintját kezelik úgy, hogy közben folyamatosan nő a működési veszteség.

Az első félév végén a korábban hivatalos adatként közöltnél több, 100,6 ezer feletti tag volt tag valamelyik magánnyugdíjpénztárban – derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból.

Sok jót emellett aligha lehet elmondani a szektorról. Ennyire ugyanis a 3,1 milliós tagság csökkent, miközben a felügyeleti számok szerint 2925,3 milliárd forint áramlott vissza a tb-rendszerbe. A kasszák már 5,1 milliárd forintos működési veszteségnél tartanak (tavaly ugyanebben az időszaknak is mínusz keletkezett, de ez „”csak”” 0,6 milliárd forintra rúgott). A veszteség mértékének nagysága most óriásinak tűnik, hiszen ezzel szemben mindössze 750 millió forintos bevétel áll.

Mindez alátámasztani látszik a pénztárak véleményét, hogy az erre az évre alaposan lecsökkentett, a tagdíjak 0,9 százalékában meghatározott működési célú költséglevonás ellehetetlenítik a teljesen önálló működést. A PSZÁF adatai alapján viszont tévesnek látszik az a számítás, amely szerint a lehetővé tett működésiköltség-levonás közel kétharmadát teszik ki a kötelezően fizetendő díjak. Utóbbiak (garancia és felügyeleti díj) aránya ugyanis a felügyelet által közzétett számok alapján 36 százalék.

A tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek aligha meglepő módon az előző év azonos időszakában költött összeg nem egészen egy százalékára zuhant. Ezt magyarázza az is, hogy a pénztárak tavaly az év vége előtt megállapodtak abban, nem igyekeznek ilyen módszerrel sem egymástól, sem a piacról kivonulóktól tagot szerezni (júliusban egyébként még változatlan 18 kasszát tartott nyilván a felügyelet). A marketing- és propagandakiadások ehhez képest „”mindössze”” 90,8 százalékkal estek. Ezek – a kormányzati kommunikációban kedvvel idézett – tételek egyébként 2010 első félévében még a kiadások 28,4 százalékát adták, szemben a most tapasztalható 1,1 százalékkal.

A pénztárak arról, hogy mekkora létszámleépítést hajtottak végre az új rendelkezésekre reagálva (csekély kivételtől eltekintve) egyáltalán nem beszéltek. Azt azonban szinte mindenki mondta, hogy a feketeleves most jön: az igazán jelentős változások a reálhozam kifizetések lezárulását követően várhatók. A pénztári alkalmazottaknak fizetett bérek és juttatások éves szinten 20 százalékos csökkenése azonban arra utal, hogy a kasszáknál már korábban is karcsúsíthattak (a java azonban biztosan a következő negyedévi, vagy esetleg az évet záró adatoknál jelentkezik majd).

Az mnyp-k portfóliójának összértéke a korábbi 3163 milliárd forintról június végére 244,3 milliárd forintra olvadt. A vagyon összetételében a leglátványosabb változás, hogy a bankszámla és készpénz korábbi 1,8 százalékos aránya 5,2 százalékra emelkedett. Az átrendeződés szinte kizárólag a befektetési jegyek kárára következett be.

Forrás: Napi Gazdaság

---