Szigorúbb áfa-ellenőrzés – mi várható a gyakorlatban?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány a gazdasági növekedés vártnál lassabb üteme miatti 2011-es költségvetési hiányt többek között az áfa-ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével kívánja pótolni. Az adóhatóságnak 40 milliárd forintos többletbevételt kell még ebben az évben teljesítenie, ezért az elkövetkező hónapokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal aktív fellépésére számíthatunk.

A fiktív számlákkal és a mesterségesen létrehozott értékesítési láncokkal „ügyeskedő”, vagy annak áldozatává váló adózóknak a hatóság által megállapított súlyos bírságok mellett büntetőjogi szankcióktól is tartaniuk kell.

A 2011-re előirányzott áfa-bevételeknek eddig csupán az 55%-a folyt be a költségvetésbe, ráadásul a kormány szándékai szerint a gazdasági növekedés vártnál lassabb üteme miatt kieső bevételeket is részben az áfából kell fedezni idén. Nehezíti a helyzetet, hogy a 2011-re tervezett áfa-bevételeket százmilliárd forintnál nagyobb mértékben rövidítette meg az Európai Bíróság közelmúltban hozott ítélete, mely az uniós szabályokkal ellentétesnek nyilvánította az áfa-visszaigénylést korlátozó egyes magyar rendelkezéseket. Az adóhatóság a bírósági ítélet után már nem tarthatja vissza a jogosan visszaigényelt áfát, ha az adózónak ki nem fizetett beszállítói tartozásai vannak.

Természetesen ez a vállalkozások likviditási helyzetét segíti, azonban a kieső költségvetési bevételeket itt is pótolni kell, és egyúttal meg kell akadályozni az enyhébb szabályokban rejlő visszaéléseket is. Ezek az indokok együttesen teszik szükségessé az eddigieknél is erőteljesebb adóhatósági kontrollt.

Az adóhatóság az áfa-ellenőrzések során már az elmúlt hónapokban is több alkalommal tárt fel akár százmillió forintot is meghaladó adóhiányt, fiktívnek minősítve az ellenőrzés alá vont vállalkozások által bemutatott bizonylatokat vagy az azok alapjául szolgáló ügyleteket. Az adóhatóság adóelkerülési célra hivatkozva gyakran kifogásolja például, ha az adózó nem tudja bizonyítani, kitől szerezte be az árut, vagy ha ugyan megnevezi a beszállítóját, de a beszállítói láncolat végén lévő személy már nem tudja igazolni az áru létezését vagy származását.

Az adóhatóság akkor is megtagadja az áfa-levonás jogát, ha az adózó nem létező személyekkel kötött adásvételi szerződésekkel próbálja igazolni az általa értékesített áru eredetét.

Az adóhatósági gyakorlat tehát jelenleg is szigorúan megköveteli, hogy az adózók csak az előírt törvényi feltételek betartása mellett gyakorolják az áfa-levonás és -visszaigénylés jogát. Ehhez az adóhatóság mind tartalmi, mind formai kritériumokat vizsgál. A számla kiállítójának bizonyíthatóan fellelhetőnek kell lennie, és a számlának ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt kell dokumentálnia. Ha a számla formailag hibás, vagy az adót nem hárították át a másik félre, az adóhatóság megtagadja az áfa-levonás jogát.

Ami a helyzetet nehezíti, hogy ilyen esetekben nemcsak a szándékos adócsalást elkövető, hanem a számlát nem körültekintően befogadó, egyébként jóhiszemű jogalany is az adóhatósági ellenőrzés és büntetés áldozatává válhat. Az adózók ugyanis általában hiába hivatkoznak arra, hogy a láncolatban alattuk állók magatartásáért vagy a számlák hiteltelenségéért ők nem felelősek, az adóhivatal többnyire bizonyítani tudja, hogy a bonyolult kereskedelmi láncolat létrehozását – az adóelkerülésen túl – semmilyen ésszerű ok nem indokolta.

Az adóhatóság elvárja az adózóktól, hogy felismerjék a fiktív ügyletekben rejlő kockázatokat, és rájuk telepíti a felelősséget, ha megfelelő körültekintés hiányában ilyen ügyletekre alapozva vonnak le áfát. Ezekben az esetekben a jogosulatlanul levont vagy visszaigényelt áfa összegén túl az adóhatóság 50%-os adóbírságot és késedelmi kamatot is megállapít. Ráadásul az adóhatóság ilyen ügyekben – a korábban adócsalásnak nevezett – költségvetési csalás miatt feljelentést is tehet az adózó ellen.

„A büntetőjogi felelősség megállapításához nem szükséges, hogy az adózó kifejezetten adócsalást kívánjon elkövetni, elegendő, ha tudata az eshetőleges szándékra, vagyis a magatartása következményeibe történő belenyugvásra kiterjed. A bírósági eljárás következményeként az adózók különösen jelentős összegű, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó áfa-csalás esetén akár 10 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak. Az adózóknak tehát fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, ha nem akarnak a szigorodó adóhatósági ellenőrzések csapdájába kerülni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Békés Balázs a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Forrás: Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda

---