Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. január 1-től a szakmakód jegyzéket felváltotta az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ), a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozók tékenységének besorolása a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet szerint történik.

A rendelet előírja, hogy az önálló vállalkozók tevékenységeit az ÖVTJ szerint, annak legmélyebb, 6 számjegyű szintjén kell azonosítani.

Önálló vállalkozónak minősül az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, alábbi tevékenységet folytató vállalkozókat: magán-állatorvosi, egyéni ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, egyéni közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói tevékenység, továbbá az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt.

A jegyzék hatályba lépésének időpontjában nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók főtevékenysége besorolásának módosítását az új vagy módosított jegyzék alapján a KSH végzi el. A módosított adatokat, valamint a régi és az új vagy módosított jegyzék közötti teljes és az egy az egyhez fordítókulcsokat a KSH átadja az önálló vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek.

Forrás: 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.