Öngondoskodási javaslatcsomagot állított össze az ÖPOSZ

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) a Makronóm Intézettel közösen javaslatcsomagot állított össze, amelynek célja, hogy erősítse az öngondoskodást a nyugdíjcélú megtakarításoknál; a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) eljuttatott csomag erősítené a munkáltatói szerepvállalást, a befizetések utáni adó- és járulékbevételekre is alapozva növelné a pénztári taglétszámot.

Az ÖPOSZ számos területen lát még fejlődési lehetőséget a taglétszám, a megtakarítások – végeredményben az öngondoskodás – növelésére a beadott javaslatcsomagon felül is. A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi példák mellett a 2019. előtti magyarországi rendszer is azt mutatja, hogy a munkáltatók bevonása ösztönzőleg hat az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám és a pénztári bevétel növekedésére. A problémát szerintük az jelenti, hogy mivel a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári befizetések bérként adóznak, alacsony a munkáltatók motivációja.

A javaslatok között szerepel az az elképzelés is, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak. További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény vagy annak egy része alakuljon át alanyi jogon járó állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést.

Az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a 2014 óta változatlan 150 000 forintos éves szja-visszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, hogy megtartsa értékállóságát és ösztönző erejét a hosszútávú nyugdíjmegtakarításban gondolkozók számára.

Az ÖPOSZ javaslatai között szerepelnek olyan megoldások is, amelyekkel hatékonyabban lehetne felhasználni az önkéntes pénztári megtakarításokat a magyar gazdaság élénkítése, illetve speciális feladatainak megoldása érdekében. A devizakitettség korlátozásával például növelhető lenne a hazai eszközök (részvények, kötvények) iránti kereslet, egy új befektetési instrumentum létrehozásával és abba történő invesztícióval pedig a pénztárak még a jelenleginél is jobban tudnák támogatni a kormányzat törekvéseit, így különösen az energetikai fejlesztéseket – hangsúlyozták. Ez a befektetési forma ráadásul jól illeszkedhetne az MNB ESG célkitűzéseihez is – jegyezte meg a pénztárszövetség.

(MTI)