Online kereskedelem: számla vagy nyugta?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Manapság gomba módra szaporodnak a webáruházak, de akadnak olyan virtuális piacterek is, amelyeken keresztül magánszemélyek értékesíthetik kézműves termékeiket.  Az ennek során megkötött ügyletek legfontosabb jellemzője az, hogy az eladó és a vásárló nem találkoznak, a kiválasztott terméket postai úton kapják meg, utánvéttel, vagy az ellenérték bankkártyával történő kiegyenlítésével, esetleg a teljesítést megelőző banki átutalásával.  Előfordul, hogy a vásárló a postázott csomagban nem számlát, hanem nyugtát talál. Ez utóbbi esetben vajon szabályt szeg az értékesítő?

Az Áfa-tv. (159.§. (1) bekezdése a) pontja) szerinti főszabály alapján az adóalany  – azaz mindenki, aki az adótörvény 5.§. és 6.§.-ban részletezettek értelmében gazdasági tevékenységet folytat – köteles értékesítéséről (akár termékről, akár szolgáltatás nyújtásáról van szó) számlát kibocsátani.

A szóban forgó számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Az Áfa-tv. (163.§. (1)-(2) bekezdése) arra vonatkozóan is ad eligazítást, hogy mit kell az “ésszerű idő” kitételen értenünk.

Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia
  • Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni
  • Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
  • Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
  • Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?

A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.

Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt

Amennyiben az ellenértéket – és e szempontból ideértendő az előleg is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (mint például a bankkártya) fizette ki a vevő, akkor a fizetéssel egyidejűleg, haladéktalanul ki kell az értékesítőnek állítania a számlát.

A webáruházak jellemzően nem teszik fel a megrendelő űrlapon a kérdést, hogy a vásárló kér-e számlát – később látni fogjuk, hogy egyáltalán lenne-e értelme ennek a kérdésnek -, ugyanakkor a regisztráció, vagy a megrendelés folyamatában a vásárló számlázási és kézbesítési nevét, címét egyaránt elkérik.

A bankkártyával (esetleg az egyre népszerűbb PayPal rendszeren keresztüli) fizetés egyre népszerűbb módja a megrendelés ellenértéke rendezésének. 

Az adótörvény pedig tartalmaz egy, a bankkártyával kapcsolatos, a  számla kibocsátási kötelezettség alól mentesítő jogcímet.  

Az Áfa-tv. 165.§. (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül az adóalany a számla kibocsátási kötelezettség alól akkor, ha a vásárló a megrendelt termék, szolgáltatás teljes (azaz adót is tartalmazó) ellenértékét legkésőbb a teljesítésig, illetve a teljesítés napján, azzal egyidejűleg megfizeti, és nem kéri a számla kiállítását. 

(Fontos, hogy e feltételek teljesülése esetén sem adható nyugta akkor, ha vevő adóalany és ebbéli minőségében vásárolt.)

Itt álljunk meg néhány pillanatra! Vegyük példaként az online játékboltot, ahol megrendeltem Barnus unokaöcsém születésnapi játékait. Regisztráltam, megadtam a nevemet, a címet, ahová a csomagot várom, és kitöltöttem a számlázási címre vonatkozó rublikákat is.

Mivel ennek során nem tették fel a kérdést, hogy szeretnék-e számlát,  nem volt lehetőségem arra, hogy kifejezetten kérjem a szóban forgó bizonylatot.

Való igaz, a játékok teljes árát a megrendelés leadásával egyidejűleg kifizettem a bankkártyámmal.

A mintegy három nap múlva a postán megérkezett csomagban számla nem, csupán egy nyugta volt.

Térjünk csak vissza a fentebb idézett mentesítő szabályhoz!

Amellett, hogy a vásárló nem kér számlát,  és készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel fizet, további feltétel, hogy a vásárló a megrendelt termék, szolgáltatás teljes (azaz adót is tartalmazó) ellenértékét a teljesítésig, illetve legkésőbb a teljesítés napján, azzal egyidejűleg megfizeti. Ez az a kitétel, ami eldönti a kérdést!

Történt – a kereskedő részéről – teljesítés akkor, amikor kifizettem a játékok árát, azaz azzal egyidejűleg került sor a fizetésre? Bizony nem!
Szabályos a nyugta? Bizony nem!

A szóban forgó ügylet – termékértékesítés – ugyanis az Áfa-törvény értelmezésében, főszabályként (55.§.(1) bekezdése) akkor minősül teljesítettnek, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul, azaz jelen esetben akkor, amikor a termék a birtokomban van és felette tulajdonosként rendelkezhetem.

Ez pedig csak abban az esetben lehetséges, ha a küldeményt már átvettem a postástól, a futártól.

Ugyanez a helyzet akkor, ha a vásárló utánvéttel kéri a csomag kézbesítését. Bár itt az ellenérték átvételével egyidejűleg kerül sor a termék átdására, de nem az értékesítő, hanem a posta, a futárcég közreműködésével. Maga a kereskedő csak a termék birtokba adását követően jut hozzá a bevételhez. 

A távolsági értékesítés -webáruház – esetében tehát nyugta adása szóba sem jöhet eltekintve attól az esettől, ha a vásárló személyesen veszi át az árut az áruház telephelyén, raktárában és azzal egyidejűleg fizet (persze az már lényegében nem is távolsági értékesítés).


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Ingatlanok adózása: záródó kiskapu az illetékfizetésnél

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.