Online számla-adatszolgáltatás: milliós bírság is jöhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már csak kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok.” Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.


A jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül.

Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a külföldi vállalkozások is, amelyek Magyarországon regisztráltak az áfában. Azoknak, akik csak adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységet végeznek, vagy egyetlen számlájuk sem éri el az áfa-határértéket, nem kell lecserélniük a számlázó rendszerüket. Azonban az adatszolgáltatás az első jelentendő számlától már náluk is belép majd.

A kizárólag online pénztárgépet használóknak sincs teendőjük. Azonban a nyomtatvány használatával kiállított, azaz a „kézi számlák” nem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100.000-500.000 Ft közötti áfatartalmú számlákról 5 munkanapon belül, az 500.000 Ft felettiekről pedig 1 munkanapon belül kell jelentést küldeni.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A jövőben csak olyan a számlázó programot lesz szabad használni, amelyben a számlák tartalmaznak minden törvényben előírt adatot, kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítanak; nincs lehetőség a számlák törlésére, visszadátumozására; biztosított a számlák sérthetetlensége és olvashatósága; van felhasználói dokumentációja; van benne „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” és 2018. július 1-től az online adatszolgáltatás funkció.

Bármely más programmal kiállított számlával bírságot kockáztat a számla kibocsátója és befogadója is. Ha az adózó nem tartja be az előírásokat, nem kezdi el időben az adatszolgáltatást a megfelelő számlakiállítás elmaradásáért akár 1 millió Ft bírságot is kaphat. A számlát befogadó vállalkozás pedig elvesztheti áfa-levonási jogát.

Mivel a mulasztásokért a számla kibocsátója a felelős, a fejlesztővel vagy a meghatalmazottal kötött szerződésben fontos a kártérítési kötelezettségeket tisztázni.

Nagyon nehéz helyzetben vannak azonban az érintett vállalkozások, hiszen csak január 18-án jelentek meg az újabb jogszabály tervezetek és a programozáshoz szükséges technikai paraméterek, így eddig önhibájukon kívül nem tudták elkezdeni a munkát. Ezért sajnos a legtöbb reformhoz hasonlóan most is rohamtempóban kell programozni, de tovább halogatni semmiképpen sem szabad. Még így is sok gyakorlati kérdésre kell majd számítani a bevezetés utáni időkben.

„Pedig a fejlesztés csak az első lépés, kis túlzással mondhatjuk „technikai részletkérdés”. Sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a jövőben – ha az átállás okozta sokkon túljutunk – a bemenő adatok megfelelősége.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit. Az online számla-adatszolgáltatás ugyanis gyakorlatilag azonnali adóellenőrzéseket is jelent majd, a pénztárgép, az EKÁER és a közúti fuvarozás, a hagyományos belföldi adó adatbázisok és a nemzetközi kontrolladatok összevetésével ki fognak ugrani a véletlen hibák és rosszhiszemű visszaélések is. Ráadásul ehhez még az íróasztalától sem kell felállnia az adóellenőrnek


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.