Összezavarodtak az adózók – mik az okok?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Teljesen összezavarodtak az adózók, januárban olyan adókat is befizettek, amelyeket egyáltalán nem kellett volna.

A társas vállalkozások egy része már januárban adóelőleget fizetett a 2007-es évre, holott ilyen kötelezettségük nem volt. Az adófeltöltési kötelezettségnek ugyanis csak minden év decemberében kell eleget tenniük. De nemcsak a vállalkozások, hanem a magánszemélyek is biztosra akartak menni, a rájuk kivetett különadóból is befolyt 27 millió forint, holott nekik sem kellett volna még fizetniük. Félmilliárd forint többletbevételt hoztak továbbá a büdzsének azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyek az ez évtől egyébként megszűnő különadó jogcímre fizettek januárban – a tárca szerint azonban ezek késedelmes fizetések, tehát korábbi időszakokhoz köthetők. Ezzel együtt a pénz egy részét valószínűleg vissza kell majd utalni az adózóknak.

Érdekesen alakultak az áfabefizetések is. A nettó, 207,3 milliárdos bevétel 34 milliárddal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miközben a bruttó áfabefizetéseknél még 29 milliárdos többlet mutatkozott a bázishoz képest. A különbséget a megugró adó-visszautalások adják ki: a PM szerint 2006 januárjához képest megduplázódott az adózóknak kiutalt összeg (134,6 milliárd forint).

A tárca ezt úgy kommentálta kérdésünkre, hogy az APEH jól végzi a dolgát, mi viszont élünk a gyanúval, hogy – a korábbi években folytatott gyakorlatot megismételve – a decemberi bevételek feltornászása érdekében tartották vissza az áfát. Feltételezésünk szerint 40–50 milliárd forinttal is javíthatták így az előző év végi egyenleget. A piaci bizalom szempontjából ugyanis létfontosságú volt, hogy fillérre teljesüljön az a hiányterv, amit a sokszori módosítás után, az őszinteség jegyében végül meghatározott a kormány. Mindamellett az előző öt évben most december–januárban ment ki a legnagyobb összeg (300 milliárd forint) az adózókhoz

Összességében jobban alakult januárban az államháztartás gazdálkodása, mint azt prognosztizálta a tárca, ezért a korábban tervezettnél alacsonyabbra lőtték be az negyedéves deficitet. Az éves tervet azonban nem módosítják: ezzel kapcsolatban Tátrai Miklós államtitkár azt mondta lapunknak, hogy a szerdán megjelent, a vártnál magasabb januári inflációs és a vártnál mérsékeltebb negyedik negyedéves GDP-adatok nem indokolják a tervek felülvizsgálatát. Az 5,6 százalékos maginfláció és az adóváltozások hatásától megtisztított, 6,6 százalékos mutató inkább kedvező jelnek tekinthető – értékelte az államtitkár.

A PM továbbra is abból indul ki, hogy 2008-tól bevezetik Magyarországon az ingatlanadót – ismételte meg a kormány álláspontját tegnap a tárca. A cél az, hogy az ingatlanadó bevezetése ne eredményezze az adóterhek növekedését, azaz más adónemeknél meg kell találni az ellentételezést. Amint arról bő két hete elsőként beszámolt lapunk, a koalíciós pártok között véleménykülönbség van abban, hogy milyen más adóváltozások kísérjék az ingatlanadó bevezetését.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.