Osztalékelőleg jóváhagyása kiva-alanynál


Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.

Releváns jogszabályok:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2000. évi C. törvény a számvitelről

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:186. § (1) bekezdés a) pontja szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha – többek között – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 21. § (6)–(7) bekezdései szerint, ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Az előzőek alapján tehát közbenső mérleget kell készíteni minden olyan esetben, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja. A Ptk. hivatkozott rendelkezése az osztalékelőleg kapcsán előírja, hogy a szükséges fedezet megállapításához kötelező a közbenső mérleg elkészítése. Ebből adódóan az éves beszámoló akkor sem alkalmas a fedezet alátámasztására, ha azt 6 hónapon belül fogadták el.

A Ptk. 3:186. § (3) bekezdése szerint, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Az Szt. 29. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok az osztalékelőleget követelésként tartják nyilván. Az osztalékelőleg tehát nem minősül jóváhagyott (fizetendő) osztaléknak. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kisvállalati adóelőleg alapjában a jóváhagyott (fizetendő) osztalékot kell figyelembe venni, az osztalékelőleget nem. Amennyiben az osztalékelőleg jóváhagyott osztalékká válik, úgy a 2023-as adóévi elszámoló bevallásban kell azt növelő tételként számításba venni.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/12-13. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.