Öt év alatt hetedével esett vissza a bérek reálértéke
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyival megegyező, mérsékelt béremelések miatt 2011-ben ismét csökkentek a bruttó reálbérek, vagyis az adóváltozások hatásait figyelmen kívül hagyva a munkavállalók bruttó bére az inflációnál kisebb mértékben nőtt.
A cégek átlagosan 3,7 százalékkal emelték meg a fizetéseket, s ehhez hozzávéve a Magyar Nemzeti Bank által becsült négy százalék körüli inflációt, ebben az évben mintegy 0,3 százalékkal kisebbek a reálbérek, mint az előző évben voltak – derül ki a Hay Group felméréséből, amely közel 440, főként multinacionális nagyvállalat mintegy 270 ezermunkavállalójának béradataira épül. Hosszabb távra visszatekintve sokkal rosszabb az összkép, hiszen 2006 óta ugyan 25,5 százalékkal nőttek a fizetések, a reálértékük azonban 14 százalékkal esett ezen idő alatt.
Ha az adóváltozások hatásait is nézzük, árnyaltabb a kép. Az egykulcsos személyi jövedelemadó kedvező hatása bruttó 300 ezer forintos fizetés fölött jelent meg, de ebben a kategóriában éves szinten alig több mint 12 ezer forint plusz keletkezett. Ellenben havi bruttó egymillió forint kereset esetén ez a többlet mintegy 1,6 millió, kétmilliós fizetésnél pedig nettó négymillió forint körül alakul. A családosoknak további könnyítést jelentett a gyerekkedvezmény bevezetése, amely egy vagy két gyermek esetén tízezer forinttal csökkenti az szja-t havonta. Minden további gyerek havi 33 ezer szja-könnyítést jelent.
A Hay Group novemberi számításai szerint a felső vezetők kizárólag az adócsökkentésnek köszönhetően akár ötmillió forinttal többet vihetnek haza, mint tavaly. A cég mostani felmérése azt mutatja, hogy a cégek a bérek emelésekor kalkuláltak az adóváltozásokkal is, azaz minden korábbinál differenciáltabban változtatták a fizetéseket. Ennek értelmében a magasabb szintű vezetők, szakértők kisebb emelést kaptak, az alacsonyabb jövedelműek pedig nagyobbat. Igaz, annak ellenére, hogy alacsonyabb szinten magasabb kompenzáció járt, az nem érte el az infláció és az adóváltozások okozta veszteség összhatását.
Ha az adatok mélyére nézünk, komoly különbségeket tapasztalhatunk a különböző ágazatok béremelései között. A legalacsonyabb béremelést, három százalék alattit – ami közel egyszázalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest – az FMCG-szektor (napi fogyasztási cikkek) vállalatainak munkavállalói kapták. Az erős verseny és a kis árrés komoly költségtakarékosságra kényszeríti a cégeket. Hasonlóan kisebbek voltak az emelések a pénzügyi ágazatban (bankok, biztosítók), ahol ráadásul minden más ágazatnál nagyobb különbség figyelhető meg a felső vezetők és az alacsony szintű alkalmazottak béremelései között: a menedzserek átlagosan két százalékkal kisebb emelést kaptak idén, de több bank egyáltalán nem emelte vezetői fizetését. Emögött egyrészt a különadó miatti takarékossági kényszer állhat, másrészt az is egyértelmű, hogy ebben az ágazatban kisebb az adóváltozások által negatívan érintett, alacsonyan fizetett munkakörben dolgozó alkalmazottak aránya.
A pozitív oldalon az ipari termelői vállalatokat említi a kutatás, ahol az emelések több mint fél százalékkal magasabbak voltak az országos átlagnál. Ez főként azzal magyarázható, hogy jellemzően a szektor cégei a válság éveiben befagyasztották a béreket, így az idén ezt megpróbálták valamelyest kompenzálni. Emellett a nagy (főleg autóipari) bővítések, fejlesztések miatti munkaerő-toborzás is felhajtóerővel bír az ágazatban.
Forrás: Nol.hu
