Öt százalékra csökkenhet a sertésbelsőség áfája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre öt százalékra csökkenhet a sertésbelsőség áfakulcsa, ha az Országgyűlés is elfogadja a parlament törvényalkotási bizottsága által csütörtökön támogatott módosító indítványt. 2018. július 1-re halasztanák a tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millió forintról 100 ezer forintra történő csökkentését, valamint a számlázóprogrammal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését.

A bizottság a fideszes Balla György kezdeményezésére szavazta meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz szóban ismertetett módosító indítványt.

Balla György úgy indokolt, a már ötszázalékos áfakulcs alá tartozó sertéshús mellett célszerű ugyanebbe a körbe sorolni „a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékét és belsőségét, frissen vagy fagyasztva”.

A képviselő „a szívpörkölt” érdekében arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a javaslatát.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára támogatva a javaslatot közölte, az intézkedésnek kétmilliárd forintos költségvetési kihatása van.

Az MSZP és az LMP további élelmiszerekre javasolta kiterjeszteni az ötszázalékos áfakulcsot, amit Tállai András azzal utasított el, hogy a szocialisták javaslata 100 milliárd, az LMP-é 170 milliárd forintba kerülne és ezt nem bírná ki a költségvetés teherbíróképessége.

Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogyan tudja azonnal megmondani egy szóban elhangzott módosító javaslatról, hogy az mennyibe kerül, Tállai András közölte, a kormány folyamatosan tárgyal az áfacsökkentés lehetőségéről. Hogy a sertésbelsőség áfahatását fejből megmondja egy NGM-s munkatárs, nem olyan meglepetés – tette hozzá.

Gőgös Zoltán (MSZP) a többi között szorgalmazta az UHT-tej áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését. L. Simon László (Fidesz) azon a véleményen volt, hogy hosszabb távon nem lehet magasan tartani az UHT-tej áfáját. 2019-ben erre a kérdésre érdemes visszatérni – tette hozzá.

Szóba került az étel- és italautomaták adóhatósághoz való bekötése is, miután a bizottság elfogadta azt a módosító indítványt, hogy 2018. január 1-jéig nem kell adatot szolgáltatni az üzemeltetőnek, mert az automata műszaki adottságai miatt nem lehet abba beszerelni az automata felügyeleti egységet. Gőgös Zoltán szerint ezzel az adatszolgáltatási kötelezettséggel azt érik el, hogy megszűnnek ezek az automaták. Tállai András viszont arra hívta fel a figyelmet: nem most született arról döntés, hogy bekötik az automatákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A törvényalkotási bizottság elfogadta azt a módosító indítványt is, miszerint 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedik az a bevételi határt, amelynek eléréséig a hivatásos sportolók, edzők választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. A módosítás új átmeneti rendelkezés alapján a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre alkalmazható.

Egy másik javaslat értelmében 2018. július 1-re halasztják a tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millió forintról 100 ezer forintra történő csökkentését, valamint a számlázóprogrammal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését.

(MTI) 

---