Ötletbörze az átrajzolt tranzakciós illeték?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MNB és az államkincstár pénzmozgásainak beemelése a tranzakciós illeték hatálya alá azt jelenti, hogy az állam egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt – vélték elemzők az új törvényjavaslatról. Az MNB tranzakcióinak megadóztatása a banki terheket növelheti.
A Magyar Bankszövetségnek nem volt tudomása a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő rendelkezésekről, azokról egyáltalán nem volt egyeztetés – közölte a bankszövetség. A rendelkezésekről csak a részletes hatásvizsgálatok elvégzését követően tud állást foglalni a szervezet. A pénzügyi tranzakciós illeték átalakításáról beterjesztett törvényjavaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely a bankszövetség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a PSZÁF és az MNB közötti tárgyalások eredményének megfelelnek – olvasható a közleményben.
Nem látni, ki fizet pontosan
Inkább „ötletdömpingnek” tűnnek a javaslatok, mint ténylegesen kivitelezhető indítványoknak – értékelte a fejleményeket Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. Nehezen értelmezhető például az, hogy az MNB műveleteire hogyan vezetnék be a pénzügyi tranzakciós illetéket, ha ez mégis megtörténne, a jegybank valószínűleg tovább hárítaná a partnereire, azaz például a kereskedelmi bankokra, így vélhetően kevesebbet fizetne a hitelintézetek által nála elhelyezett kéthetes betétekre – mondta a közgazdász.
Az MNB az államháztartás része, így például az általa bármilyen, a központi költségvetésbe befizetett pénz valójában azt jelenti, hogy az állam átteszi a pénzt egyik zsebéből a másikba – vélte a közgazdász, aki szerint az sem érthető, hogy miből lesz hirtelen 2 százalékos a növekedés, miközben az összes mérvadó magyar és külföldi elemző intézet folyamatosan lefelé módosítja mind az Európai Unió, mind Magyarország növekedési kilátásait.
Kétes a bevétel összege
Kételyeket ébreszt, hogy miként lesz a módosított pénzügyi tranzakciós illetékből 140 milliárd forintos bevétel, ha korábban a kormány a benyújtott konvergenciaprogramban úgy ítélte meg: 30 ezer forintos felső plafonnál 132-220 milliárd forint lehet a teljes tranzakciós illetéktétel a büdzsében – mondta Németh Dávid, az ING elemzője.
A bankok jegybanki betétben tartott forrásaikból nem tudnak korlátlanul állampapírt vásárolni, mert különböző nemzetközi előírások – például a Basel III-as szabályok – szigorúan megszabják, hogy a saját tőkéhez mérten mekkora állampapír-állománya lehet egy banknak – figyelmeztetett a közgazdász.
Az államkincstár esetében sem világos, hogy mi fog történni, hiszen a kincstárban minisztériumok, központi költségvetési intézmények, illetve önkormányzatok pénzforgalmi számlákat vezetnek. Ezek illeték alá vonása is azt jelenti, hogy az állam egyik zsebéből a másikba teszi saját pénzét – mondta az ING szakértője.
A tranzakciós illeték átrajzolása teremti meg a kormány friss, gazdaságösztönző adócsomagjának forrásait; erről itt olvashat.
| Az átírt tranzakciós illeték
A költségvetési bizottság módosító javaslata az illeték hatályát – meghatározott kivételektől eltekintve – kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe az MNB-t is. Amennyiben az illeték alanya az MNB vagy a kincstár, az illeték mértéke – illetékfizetési korlát nélkül – az illetékalap egy ezreléke. Az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék. A költségvetési bizottság javaslata amellett, hogy fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket, kiemeli az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést, a bankközi műveleteket teljes körűen mentesítené az illetékfizetési kötelezettség alól, ahogy az értékpapír-piaci műveleteket is.
Az Adó Online erről szóló írását itt találja. |
(Forrás: MTI)
