Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek bevételük 2 százalékánál kisebb nyereséget mutattak ki és az elvárt adót sem fizetik be, ötven kérdésre kell választ adniuk az adóhatóság felé. A dokumentumban szerepelnek olyan kérdések is, amelyeket eddig senki sem gyűjtött össze – írja a Népszabadság.
Többek között a reklámkiadásokra, a piackutatási, tanácsadási költségekre, az ügynöki jutalék címén kifizetett összegekre, a megbízási díjakra, a külföldi utazásokra és a napidíjakra, a repi-költségekre, az üzleti ajándékok értékére, az oktatási és képzési kiadásokra kérdez majd rá az adóhatóság.
A Népszabadság birtokába került a július elsejétől ismét érvénybe lépő elvárt adó új, egyeztetésre küldött tervezete, s egyben az a kérdőív, amely tartalmazza az alacsony nyereségüket, illetve veszteségüket bizonyítani képes vállalkozások számára előírt nyilatkozatot.
Az elvárt adó célja, hogy kiterjessze az adófizetők körét. Vagyis hogy a papíron évek óta veszteséges vállalkozók többször is meggondolják: érdemes-e csalni. Eredetileg a jogszabály azt mondta ki: az a minimum, hogy egy vállalkozás az árbevételének két százalékát elérő nyereséget termeljen, és ez után adót fizessen. Ez tízmilliós bevétel esetén kétszázezer forint nyereséget és 32 ezer forint adó befizetését jelenti. Csakhogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, mert a kabinet nem adta meg az ellenbizonyítás lehetőségét: azoknak is kellett volna nyereségadót fizetniük, akik tényleg veszteségesek voltak.
A tervezet szerint mintegy ötven kérdésre kell válaszolniuk a veszteségességüket bizonyítani szándékozó vállalkozásoknak – köztük számos olyan is akad, amely a normál adóbevallásban nem szerepel. Az adatok megadása így óriási pluszmunkát jelent majd a könyvelőknek, és lehetőséget teremt a vállalati szoftverek forgalmazóinak új termékek eladására, az adótanácsadóknak pedig új nyereségminimalizálási módszerek kidolgozására – írja a Népszabadság.
Forrás: Origo
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
