Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2009. évi XLI. törvény módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő rendelkezéseit. A betétesek bizalmának erősítése érdekében jelentősen csökkenti a kártalanítás kifizetésére vonatkozó határidőt és a gyors kifizetés érdekében egyszerűsíti a kártalanítás folyamatát.
A törvénymódosítás a kártalanítás összeghatárát 13 millió forint helyett 50.000 euróban határozza meg azzal, hogy a kártalanítást forintban kell teljesíteni. Az átváltásnál a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB által közzétett devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
A kártalanítás folyamatának gyorsítása érdekében a törvény pontosítja a kamatszámítás módját. Eszerint a Betétbiztosítási Alap a szerződés szerinti kamatlábat téríti meg a kártalanítás kezdő időpontjáig.
Három hónap helyett a kártalanítást a vonatkozó uniós irányelv rendelkezésével összhangban 20 munkanapon belül kell teljesíteni, amely kivételes esetben a Felügyelet engedélyével 10 munkanappal meghosszabbítható.
A törvény pontosítja, illetve kiegészíti a kártalanítással kapcsolatos információk közzétételére
vonatkozó szabályozást is. Az Alap honlapján és a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján
is közzé kell tenni a kifizetés feltételeit. A hitelintézetnek ezentúl arról is tájékoztatnia kell a betétest, ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás nem terjed ki az általa elhelyezett betétre.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
