Tíz százalékos adókulcs a társasági adóban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztustól a kedvezményes, tíz százalékos társaságiadó-kulcsot 50 millió forint pozitív adóalap helyett 500 millió forint pozitív adóalapig lehet igénybe venni, miközben az alkalmazás egyéb feltételei is megszűntek. Az Adó szaklap 2010/14. számában megjelent írás az új szabályok év közbeni hatálybalépésére tekintettel kialakult helyzetet ismerteti.

2010. augusztus 16-áig a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.) feltételekhez kötötte a 10 százalékos adókulcs érvényesíthetőségét. Az adózó – az előírt feltételek együttes teljesítése esetén – jogosult volt arra, hogy a társaságiadó-alap 50 millió forintot meg nem haladó részéig 19 százalék helyett 10 százalékos adókulccsal állapítsa meg az adóját. A társaságiadó-kulcs csak a pozitív társaságiadó-alap 50 millió forintot meg nem haladó részére volt 10 százalék, az efölötti részre a 19 százalékos adókulcsot kellett alkalmazni. A törvényben rögzített feltételek szűntek meg 2010. augusztus 16-tól, mégpedig 2010. július 1-jéig visszamenőleges alkalmazhatósággal.

Az adóév felosztása
A változások év közbeni hatálybalépése miatt a 10 százalékos adókulcs alkalmazásakor a 2010. adóévet január 1-jétől június 30-áig, valamint július 1-jétől december 31-éig terjedő időszakokra kell felosztani. A 2010-es adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot ezen időszakok naptári napjai alapján arányosan kell megosztani. Attól függően, hogy az adózó az első félévben alkalmazza-e a 10 százalékos adókulcsot, a társasági adó mértékét és a feltételeket a 2010. adóévben a következők szerint kell figyelembe venni.

Amennyiben az adózó az első félévére nem alkalmazza a kedvezményes 10 százalékos adókulcsot, a társasági adó mértéke a január 1-je és június 30-a közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka, míg július 1-je és december 31-e közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az efeletti összegre pedig 19 százalék.

Amennyiben az adózóaz első félévre alkalmazza a kedvezményes 10 százalékos adókulcsot, akkor a társasági adómértéke a külön meghatározott feltételek teljesítésekor január 1-je és június 30-a közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az efeletti összegre 19 százalék, míg a július 1-je és december 31-e közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az efeletti összegre 19 százalék.

Feltételek az első félévre – eltérésekkel
A kedvezményes adókulcsot az első félévben is alkalmazó adózóknak a korábbi szabályozás alapján a bemutatott együttes feltételeket 2010-ben az alábbi eltérésekkel kell teljesíteni.
– Az adózó a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe.
– Az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni, vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő.
– A június 30-áig tartó időszakban és a megelőző adóévben az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg.
– A június 30-áig tartó időszakban és a megelőző adóévben a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot, vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot.
– Az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese szorzatának a január 1-je és június 30-a közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Július 1-jéig a felhasználás további feltétele, hogy ha az adózóaz adóalap 50 millió forintot meg nem haladórészére 10 százalékos adókulcsot alkalmaz, akkor az említett részre 19 százalékos mértékkel megállapított társasági adó és a 10 százalékos mértékkel megállapított társasági adó különbözetét köteles az adóév utolsó napján, az eredménytartalékból történő átvezetéssel, lekötött tartalékként kimutatni. Az adózó az ilyen jogcímen lekötött tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben csak a Tao-tv.-nek megfelelően oldhatja fel. Ha az adózó a július 1-jét megelőző szabály szerint, vagy 2008–2009. adóévekben élt a 10 százalékos adómértékkel, a felhasználására vonatkozó feltételeket még e korábbi szabályok szerint kell teljesítenie.

A lekötött tartalék felhasználására a Tao-tv. több lehetőséget is biztosít amellett, hogy meghatározza a lekötött tartalék tiltott felhasználásnak eseteit is. Dr. Fehér Laura cikke ezekkel a kérdésekkel, továbbá a naptári évtől eltérő üzleti évek alkalmazókra irányadó, valamint a de minimis támogatásokra irányadó szabályokkal is részletesen foglalkozik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.