Pályázatok: rajtunk is múlik a gyorsaság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sikeres pályázatokat követően a 2004-2006 közötti időszak I. Nemzeti Fejlesztési Terve keretében elnyert forrásoknál a támogatott pályázatok nagy része, mintegy 86 százaléka eljutott a támogatási szerződés megkötéséig, ám a támogatás teljes, vagy részbeni kifizetése csak 69 százalékuknál történt meg 2007 októberéig – derül ki a Start Tőkegarancia Zrt. közleményéből.

A leszerződött támogatási összegeknek eddig 68 százalékát folyósították, ez az arány 2007 elején még 50 százalék körül volt. A szerződéskötés, illetve az elnyert támogatás kifizetésének idejét jelentősen befolyásolja az előírt dokumentumok hiánytalan előkészítése – hívja fel a figyelmet a társaság.

Példaként ismertetik, hogy a támogatásról szóló pozitív döntést követően a vállalkozásnak meg kell kötnie a támogatási szerződést a közreműködő szervezettel. A szerződés megkötéséhez hiánytalanul be kell szereznie a pályázati kiírás által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat.

A támogatásokra az utófinanszírozás jellemző, tehát a projektet meg kell valósítani, a számlákat ki kell fizetni, mielőtt a pályázó hozzájuthat a támogatási összeghez. A lehívás történhet egy összegben vagy részletekben, s egyes pályázatok esetében lehetőség nyílik előleg igénylésére. A támogatás lehívása kifizetés-igénylési dokumentáció beadásával kezdeményezhető. Ma már lehetőség van kifizetés igénylésére egyszerűsített projekt előrehaladási jelentéssel és elektronikus számlakitöltő program használatával.

Az elmúlt években komoly probléma volt a támogatást közvetítő intézményrendszer hibájából ki nem fizetett számlák nagy száma, ezért 2007 márciusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elrendelte a kifizetések felgyorsítását. Szeptember végére a 90 napnál hosszabb ideje ki nem fizetett számlák aránya 1 százalék közelébe csökkent.

Amennyiben az adott pályázat esetében biztosíték nyújtása szükséges, figyelni kell arra, hogy a támogatás folyósítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a biztosítékok a támogatási szerződésben meghatározott módon rendelkezésre nem állnak. ˝A pályázó a támogatási szerződés megkötésekor nyilatkozik a biztosítékokról, amelyeket elegendő csak később, az első lehívás vagy az előleg felvétele előtt benyújtani˝ – hangsúlyozta Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia üzletág igazgatója a közlemény szerint.

Az EU pályázatokhoz kapcsolódó biztosítékok egyik formája a Start Zrt. pályázati kezességvállalási terméke, melynek lényege, hogy a Start készfizető kezességet vállal az irányító hatóság felé, s amennyiben a pályázó a támogatási szerződésben foglaltakat nem, vagy nem megfelelően teljesíti, akkor a pályázó helyett visszafizeti a támogatás összegét.

A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető pályázati kezességvállaláshoz a Start Zrt. nem kér fedezetet a pályázóktól, a kifizetések forrása a 6,3 milliárd forint értékű Start Garancia Alap. A pályázati kezességvállalásának értéke legalább 5, legfeljebb 100 millió forint lehet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ez év szeptemberének elején elfogadta a Start Zrt. Kezesi Nyilatkozatát, amelyet korábbi GVOP-s pályázatok esetében is igénybe lehet venni.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.