Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vissza kellene forgatni a jövő évi többlet adóbevételt a gazdaságba, s meg kellene hagyni a kis adókat a vállalkozások érdekvédője szerint.
A parlamenthez benyújtott tervezett 2008. évi adó- és járulékváltozások érdemben nem módosítják a vállalkozói szféra pénzügyi pozícióját – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Hozzátette: az MKIK számítása szerint a GDP-arányos adóterhelés a konvergenciaprogramban előirányzott 0,3 százalékpontos csökkenéssel szemben jövőre várhatóan 0,42 százalékponttal növekszik. Az adóbevétel a várható 2007. évihez képest 116 milliárd forinttal több lehet, amely a tervezettnél magasabb inflációból, a gazdaság kifehérítéséből adódik.
A kamara elnöke szerint a többlet adóbevételt a gazdaságba, a versenyképesség növelésére kell visszaforgatni. Példaként említette, hogy a tb-járulékot lehessen levonni az iparűzési adóalapból, illetve lehetne mérsékelni az egészségügyi hozzájárulást.
Parragh László a kisadók – a szakképzési, a innovációs és a rehabilitációs hozzájárulások – összevonásával kapcsolatban egyetért az adminisztrációs teher csökkentésével, ugyanakkor elmondta: a kamara azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza a jelenlegi javaslatát, mert abban nem tükröződik a már működő rendszer továbbvitele.
A kamara azt javasolja, hogy a három adónem egyelőre maradjon meg a jelenlegi formában, és 2008 folyamán készüljön egy életszerű, a kitűzött célokat jobban megvalósítani képes szabályozórendszer.
Bihall Tamás, az MKIK alelnöke kitért arra: a kisadók összevonása azt eredményezhetné, hogy a vállalkozások kivonulnak a szakképzésből. Hozzátette: az MKIK a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő minőségi szakképzésben érdekelt.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
