Parragh: „last minute”-hangulatban van az ország

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlést megkerülve, rendeletekkel kormányozna Parragh László azért, hogy minél versenyképesebb legyen Magyarország a válság elmúltával. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány válságkezelése felületes, féloldalas, és a „last minute”-hangulat jelei mindenütt érzékelhetők. A miniszteri babérokra Orbán Viktornál nem törő vállalkozó szerint az EU-s pénzek 70 százalékát elherdáltuk. FN.hu interjú.

Parragh: hibás a gazdaságpolitikánk Augusztus 27-én a még rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosítottak 111 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, ebből 105 milliárdot a vállalkozások, ezen belül a kkv-k fejlesztésére. Ön korábban azt írta, 100-150 milliárd sem elég. Miért?

A magyar GDP 1 százaléka nagyjából 260milliárd forint, vagyis a gazdaságfejlesztésre átcsoportosított összeg mindössze a GDP 3-4 ezreléke, ami valószínűleg két évre oszlik el. Ekkora összeggel a magyar gazdasági folyamatokra érdemben hatni nem lehet. A kormány lépései túl kicsik, és intézkedéseivel fáziskésésben van.

Azt mondja, nem jól használjuk fel az uniós forrásokat?

2006 tavaszán javasoltam, hogy az uniós fejlesztések legalább 50 százalékát fordítsák gazdaságfejlesztésre. Ehelyett mindössze 9 százalék ment ilyen célra. Nem gazdaságos, hogy az uniós pályázati pénzek legalább 20, vagy inkább 30 százalékát maga az elosztási mechanizmus (intézmények, pályázatíró cégek, reklám, stb.) emészti fel. A pályázatokkal foglalkozó intézmények dolgozóinak felét el kellene bocsátani, és ehhez hozzárendelni a feladatok felének eltörlését is.

Ez nem túlzás?

Nem. Nem kellene mást csinálni, mint a brüsszeli minimum elvét alkalmazni, csak azt várni el a pályázóktól, amit Brüsszel elvár tőlünk, nem többet. Hogy csak egyet említsek, a teljesíthetetlen árbevétel-növekedési elvárásokat is felülírta az élet.

A pályázati kiírásokkal sem elégedett?

Sokszor nem életszerűek a pályázatok, és olyan elvárások vannak a rendszerben, amelyek egymással szembe mennek. Nem ért a gazdasághoz, aki a technológiai fejlesztésnél elvárja, hogy bővüljön a létszám. Hiszen ha valaki vesz egy jobb esztergagépet, akkor kevesebb emberrel tudja elvégezni addigi feladatát, nem többel. Fordítva is igaz ez, ha a létszámbővítés a gazdaságpolitikai cél, akkor nem várható el új technológia alkalmazása.

A munkahely-megtartási cél mennyire teljesült a kamara szerint?

A vállalati visszajelzések szerint egyáltalán nem. A kisfoglalkoztatók számára gyakorlatilag elérhetetlen ez a program. A nagyfoglalkoztatók pedig kifogásolták, hogy tavaszi munkahelymegtartó döntéseket hónapokig nem hozott meg a kormányzat, túllépve minden határidőt. Úgy érezték, hogy tulajdonképpen megvezették őket: azért volt ilyen hosszadalmas a döntés, hogy addig se küldjék el az embereket, aztán utána közölték velük, hogy sajnos nem nyertek a pályázaton.

És a munkahely-teremtési?

Nagyon súlyos filozófiai tévedésben van a kormányzat, ha azt hiszi, hogy neki kell munkahelyeket teremtenie. Ez nem az ő feladata, hanem a gazdasági szereplőké, mert csak ők képesek értékteremtésre, új forrás előállítására. Az állami eszközökkel teremtett munkalehetőségekkel (közmunka vagy munkahely) az újraelosztás forrásaiból táplálkozók számát növelik, állami pénzt emésztenek fel, és nem termelnek új forrást. Sajnos a megteremtett munkahelyek közel 80 százaléka csak állami forrással lesz később fönntartható.

Az interjú teljes terjedelemben a FigyelőNeten eolvasható.

Forrás: FigyelőNet

---