Parragh László átalakítaná az iparűzési adó rendszerét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kamarai elnök a helyi iparűzési adót regionális bevételi forrássá változtatná. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító közgyűlésén Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára és  Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára is beszélt.

A közjegyzői díjak mérséklésére és az adócsomag további átalakítására is szükség van, de versenyképes oktatásra és képzésre is törekedni kell a gazdaság versenyképességének javítására – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító közgyűlésén. A kamarai elnök szerint további gazdaságélénkítő lépésekre is szükség van, ezek közé tartozik, hogy a helyi iparűzési adót regionális bevételi forrássá változtatnák, amivel egyenletesebb növekedést biztosíthatnak a régióknak.

A hitelezés jelentős emelkedését mutatja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretére 6 hét alatt 350 milliárd forint igény érkezett a vállalkozásoktól, ezek feldolgozása jelenleg is zajlik. Munkahelymegtartó-, folyószámla-, likviditási-, beruházási- és agrárhitelre volt a legnagyobb az igény, de a kereslet miatt szeptemberben 100 milliárd forintos keretösszeggel turisztikai kártyát is bevezetnek – ismertette Parragh László.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte, a kormány Gazdaságvédelmi akciótervére fordított összeg a GDP 20 százalékát is eléri. Az iparági, szelektív gazdasági támogatások lehetőségével mintegy 200 ezer cég élt, számukra ez havi átlagban mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelentett, miután négy hónapon át adó- és járulékmentesen fizethettek bért a dolgozóiknak.

Az államtitkár jelezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkaerőpiaci változásokat tükröző adózási adatai alapján is látható volt a válság első hónapjaiban a szektoronkénti eltérés. A vendéglátásban a foglalkoztatottság az első hónapokban 25,7 százalékos csökkentést mutatott, míg a gépjármű- és motorkerékpár-üzletágban 3,9 százalékos volt az elbocsátás mértéke.

A szelektív gazdaságvédelmi támogatások révén a leginkább érintett szektoroknak úgy segített az állam, hogy a munkavállalók nettó bére emelkedett, a cégek bérköltsége viszont csökkent. Átlagosan 63 ezer forinttal nőtt a dolgozók nettó bére, a cégek terhelése pedig 73 ezer forinttal mérséklődött – fejtette ki Izer Norbert.

Kitért arra is, hogy a kiskereskedelem napi forgalmi adatai is jelentős ágazatbeli eltéréseket mutattak, hiszen az üzletekben márciusban tapasztalt vásárlási roham után a tavalyihoz képest csökkent a forgalmuk, ami csak a nyárra kezdett visszaállni a tavalyi adatokra. A vendéglátásban ugyanekkor 35 százalékkal esett vissza a forgalom, miközben a gyógyszerek kereskedelmében és a hipermarketek bevételében csaknem 10 százalékos volt a növekedés.

A vállalkozásokat segítő kedvezmények között említette a kata módosítását, amellyel 150 ezren mentesültek négy hónapon át az adófizetés alól, ők összesen 6,5 milliárd forint adókedvezményben részesültek. A kivát alkalmazó cégek közül 3000 vállalkozás kapott havi átlagban összesen majdnem félmilliárd forint összegű adókedvezményt – ismertette az államtitkár.

Izer Norbert beszélt arról is, hogy az adóintézkedéseknek „fogyasztásterelő” hatása is volt, miután a Szép-kártya kedvezményes adózású keretét a duplájára növelték, adóvonzatát pedig a felére mérsékelték. Ennek is volt köszönhető, hogy „erőteljesen kitört” a hazai turizmus a nyári hónapokban.

A nem látványos, de segítő intézkedések közé sorolta az adóbevallások, cégbeszámolók leadási határidejének későbbre halasztását, az adóvégrehajtások felfüggesztését, amivel 1300 milliárd forint adótartózást „tettek zárójelbe”, hogy a cégek likviditáshoz jussanak, megőrizzék a munkavállalóikat – fogalmazott.
Az államtitkár kifejtette továbbá: a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának bevezetésével 300 ezer forintos bérig szinte változatlan nettó összeget kaptak kézhez a munkavállalók, ha legfeljebb 50 százalékkal csökkent a munkaidejük. A szociális hozzájárulási adó júliusi, 2 százalékos csökkentésével pedig 130 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a járványhelyzetből kialakult válság kezelése érdekében folyamatosak voltak az egyeztetések, miként lehet minél kisebb veszteséggel kikerülni ebből a helyzetből. A nehézségeket többé-kevésbé jól lehetett kezelni, a nyári adatok azt mutatják, hogy a gazdaság szép lassan magához tér – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.