PM: Az szja-változtatás nem szigorítás – kedvező az adózóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadó (szja) rendszer adójóváírásra vonatkozó módosítása, amiről a koalíciós pártok a hétvégén megállapodtak, nem szigorítás, hanem az adózók számára kedvező változtatás a Pénzügyminisztérium (PM) keddi sajtóközleménye szerint.

A tervezett változtatás szerint a jelenleg meglévő alap- és kiegészítő adójóváírást összevonják, és az úgynevezett kifuttatás mértékét 18 százalékról 9 százalékra csökkentik.

E szakmai megfogalmazást a PM szerint többen félreértették, úgy értelmezték, hogy a koalíciós pártok szigorítani kívánják ezen a téren a személyi jövedelemadózás szabályait. Pichler Ferenc, a PM szóvivője az MTI-nek elmondta: az alap adójóváírás havi 9 000 és a kiegészítő adójóváírás havi 2 340 forintos összegének összevonásával havi 11 340 forint adójóváírást lehet majd igénybe venni. Az adójóváírási határok is változnak: az új adójóváírás 1,250 millió forintos éves jövedelemnél kezd csökkenni és 2,762 millió forintos éves jövedelemnél fut ki (szűnik meg).

A kifuttatás mértéke 18-ról 9 százalékra csökken, vagyis 1,250 millió forint éves jövedelem felett a jövedelemhatár feletti összeg 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Jelenleg a havi 9.000 ezer forint alap adójóváírást 1,5 millió forint, a havi 2.340 forint kiegészítő adójóváírást 1 millió forint éves jövedelemig lehet teljes mértékben igénybe venni. Az adójóváírás összegét az alap adójóváírásnál a jövedelemhatárt meghaladó összeg 18, kiegészítő jóváírás esetében a jövedelemhatárt meghaladó összeg 5 százalékával kell csökkenteni.

Az alap adójóváírás 2,1 millió, a kiegészítő 1 561 600 forint éves jövedelemnél fut ki, vagyis afelett már nem érvényesíthető. A jelenlegi szabályok bizonyos jövedelmi sávokban nagyon igazságtalanok az adózókkal szemben – állapítja meg a PM. Ha valaki ma havi 150 ezertől 175 ezer forintig keres, amennyiben 5 ezer forint fizetésemelést kap, az adórendszer miatt ebből csak 1 450 forintot tehet zsebre. Az ennél alacsonyabb vagy magasabb fizetéssel rendelkezőknél az adórendszer lényegesen kisebb összeget von el. Ezt az igazságtalanságot szünteti meg a javasolt módszer, amely egységessé teszi az adójóváírást, és az említett jövedelemmel rendelkezők esetében 2,3-4,6 százalékos nettó béremelkedést eredményez.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.